Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
A tapolcai apátság vezetésében lévő korcsmákról és fogadóról ezt követően nem rendelkezünk több leírással. Az adatok is véletlenszerűvé válnak. Csaknem egy évszázad elteltével Szendrei János tudósításából ismerjük azt az adatot, amely szerint 1780-ban „a város — ti. Miskolc — legalsóbb néposztályának egyik hírhedt mulatóhelye a Bárány korcsma". 105 Miskolc város jegyzőkönyve említi később, hogy 1787. július 2-án bizonyos Rigó János nevű csordás a mindszenti Bárány korcsma ablakát betörte. 106 Ujabb közel évszázad telik el, amíg a következő adattal találkozunk. „ ... korcsmáitatási jogot bírt ugyancsak a munkácsi püspökség az akkor még külön falut képező Mindszent községben, az ún. Kisbáránka korcsmában, amelynek területén a mostani vasúti üzletvezetőségi palota épült." Szendrei adata 1873-ra vonatkozik, s az üzletvezetőség épületére, nem pedig a Bárányka meglétére. Ezért utolsó, hitelesnek nevezhető, s 1787-ből származó adatunkat elfogadva csupán annyit fogalmazhatunk meg, hogy az apátsági korcsma és fogadó még a 18—19. század fordulója előtt a Zöld-fa vendégfogadó „árnyékában" megszűnt. Curia Regalis vagy: (Pannónia Szálló). A tapolcai apátság miskolci épülete a mai Kossuth u. 2. sz. ház helyén állt. Miskolc település- és birtoklástörténetének megismeréséhez nélkülözhetetlen Domby-térképen ez a telek 1817-ben 2697-es számmal van jelölve, s nagysága 400 négyszögöl. ALiber Funduális feltünteti a telek, ill. a telken álló építmények legkorábbi tulajdonosát, a tapolcai apátságot (Curia ad Abbatiam S. S. Petri et Pauli de Tapolca). A telek és építményei tulajdonviszonyára, s egyben meglétére is 1504-ben utal a legkorábbi okleveles adat. 1 ° 7 Az ekkor mégkb. 14 m széles, közel 200 m hosszú, egyik végén a város piacára nyíló, másik végén a Pecére lenyúló telek alkalmas volt részben szállást nyújtó, részben a raktározás lehetőségeit is biztosító épületegyüttes kialakítására. A tapolcai apátság 1533. évi lerombolását követően a ház az apátság birtokában maradhatott, a tulajdonjog változatlanságára utal II. Ferdinánd 1634-ben Bécsben kiállított oklevele is. 1 ° 8 Az épület az 1672-es tűzvész során, amikor leégett a Czikó ú. fele, a Derék-piac — azaz a Fő utca és egyebek között a Szirma utca számos háza, szintén komoly károkat szenvedett; 109 de újraépül, hiszen 1717-ben az apátság miskolci javainak urbáriuma és összeírása szerint a Királyi kúriában van 3 szoba és két bolt (rácok, azaz görög kereskedők bérlik), ezentúl mészárszék (amely szintén bérbe van adva), s van egy, az uraság, azaz az apát vezetésében lévő korcsma. A Curia alatt két pince van. 110 Stajniger András bériősége 105 Szendrei J., 1911. 5.578-579. 106 Marjalaki-Kiss L., HOM. HTD. 74. 423. 27. és Myjk. 1878. 717. sz. 107 Szendrei J., 1890. 3. 142. 108 OL. Cam. Lib. Reg. A-57/8. 109 Szendrei J., 1904. 2. 363. 110 EÉLev. 2066. rsz. köteg. 53
