Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
(2750. szám) nagyságú telken lakik. 90 Ezután már az 1794-ben megnyitott Kazinczy utca következett. Az 1817-es térképi adatokat kitűnően egészíti ki az 1832/33-as uradalmi összeírás, amely szerint a „Három rózsa uradalmi vendégfogadó" látható a Piac utcában, kissé lejjebb az uradalmi boltnál, kiváló és forgalmas helyen, a 2748. telekszám alatt. Az épület jó anyagból, szilárdan épült, zsindelytető fedi, bár ez utóbbi jelen állapotában némi javításra szorul. Ahogy az utcáról az épület kapuján belépünk, balról fapadlós és zsindely tetős járdán van a bejárat a konyhába. A konyhából van a nagyterem, az ebédlőszoba. A konyhából van az ajtós lejárat a pincébe, ez téglaboltozatos, s 18 gönci hordó bor fér el benne. A kapun belépve jobbról van egy épület két szobával, ahol a bérlő lakik. A konyhától jobbra van a sarkon egy hosszú keskeny éléstár, amely valaha bejárat volt az utcáról a ma is meglévő kiskapun át, ez azonban most állandóan zárva van. Ehhez az éléstárhoz csatlakozik két kisszoba a vendégek számára, mindkettő fapadlós, kétszárnyú ablakos, vasrácsos, fazekas kályhák (22. kép). 22. kép. A Három Rózsa vendégfogadó alaprajza és homlokzati képe a 19. század első harmadában 90 Marjalaki-Kiss L., 1957. 110-111. 46