Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

20. kép. A Zöldfa vendégfogadó alaprajza és homlokzati képe 1832-33-ból donosok változásai napjainkig folyamatosan nyomon követhetők. Az 1776ban volt Contractus szerint az akkori kettős telket Váczy András birtokolta, aki „ .. . két Ház helyemet minden épületekkel, hozzá tartozandó szántó földekkel, rétekkel, quantumával és quantumos szabadságával együtt Incsicsi Horváth István uramnak és hites párjának 4000 Rhénes forintokon örökáron és megmásolhatatlanul által adom". 1781-ben, majd 1799-ben újból változik a telek tulajdonosa, Hosszúfalusi Sámuel, majd Várady András és felesége élvezi a telket építményeivel.

78 1816-ban Várady feleségének halála után kerül „a mind Szenti határ szélében fekvő házig felnyúló telek ... a rajta fekvő három rendbeli patsitsos, de Sindellyel fedett egy rendbeli hasonló Sindelyes kő épülettel és egy deszka szinvel" a csizmadiacéh tulajdonába. (Ez az 1817-es Domby-térképen 687. számot kapott, de az 1858/59-es összeírás 77 „Váczy András 1776. évi Contractusa." HOM. HTD. I. (C- és Manufaktúra történet gyűjteménycsoport) 76. 50. 3. 78 „Horváth házárul való Contractus." HOM. HTD. I. 76. 2. 302. „Azon fundusnak mellyen most Fábián lakik ugyan ő néki tett Cambiumról való levél" HOM. HTD. I. 76. 5o. 4; A telek tranzakciójához lásd még HOM. HTD. I. 76. 50. 5.; 76. 50. 6.; 76. 50. 7. 42