Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

menyek között, mikor és milyen formában épült fel, a levéltári anyag csupán arra utal, hogy 1737-ben „ ... Városunk Csabai kapunál lévő korcsmája az Szekér Színnel együtt exárendáltatott Mészáros Pál Uramnak."

70 A korábbiakhoz képest tehát minőségi változás történt. Az 1737 előtti adatok hiába utalnak fogadóra, valójában egyszerű italmérés, korcsma állt a városkapu előtt. Amikor megteremtődnek a biztonságos éjjeli szállás feltételei (lehetőségei), valamint az épülethez szervesen kapcsolódik az istálló és szekérállás, vagy kocsiszín, a korábbi korcsma átalakul vendégfogadóvá, s így kialakulnak a mai szállodák elődei.

7 ' A Zöld-fa vendégfogadóról az első részletes összeírás 1745-ben készült. Ez része annak az irategyüttesnek, amely a városi deputáció munkáját példázza. A diósgyőri koronauradalom ekkor 3 tagú szakértői bizottságot küldött ki, hogy írják össze a város „Vendég Fogadójának(!), 's kortsmáinak állapotát, vegyék számba az épületek állagát és ingóságait." A bevezető sorokból, de az összeírás anyagából kiderül, hogy egy, tehát Miskolc egyetlen fogadójáról van szó, s még 7 városi korcsmáról.

7 2 A fogadónak van egy „első kortsma háza", egy konyhája és „hátusó két Vendég Fogadó háza". A korcsma-házban két kereszt lábú lóca és egy hosszú, bükkfából készült asztal. Egy belülről fűthető kemence szolgáltatta télidőben a meleget. A konyhában egy deszka nyoszolyát írtak össze, a szobákban mindössze négy lóca, egy asztal és egy-egy kemence volt. Az udvarban kétfelé nyíló deszkás kapukkal ellátott, jól zsindelyezett szekérszín találtatott, belől három hosszú vályúval „minden gazságtúl szépen ki tisztítva". Az udvaron volt még egy rossz „oldal házatska pléhes ajtóval, egy romladozott kályhás kemencével, ablak híján, alatta egy „rakott pintzéskével". Ugyancsak volt egy jó kőből rakott kerekes kút, amelynek „mind rakásfái, mind vályúja jók, vagyon hozzá tíz öl finom gömbölyű lántz, és egy jó vasas veder". Az udvaron még kerti veteményes, valamint 18 gyümölcsfa volt. S az egész telek „jó hasított karókkal és sövénnyel vagyon bé kerítve, de az tövissé már le töredezvén renováltatni kell". Az udvarra kis- és nagykapun egyaránt be lehetett jutni. Mindenképpen a fogadóval szembeni fokozott igényekre, s a koronauradalom anyagi lehetőségeire utal, hogy 1761-ben emeletesre alakítják át az épületet, amelynek az 1775. évi összeírás szerint Zöld-ág korcsma a neve.

73 Az épület földszintjén bolthajtás alatt van egy nagyterem, majd szintén vendégek fogadására egy kisebb terem. Konyha és a többi helyiséghez hasonlóan az előcsarnok is téglapadlós. Az előcsarnokon keresztül lehet kijutni az ud70 Myjk. II. 541. 17 37-re utaló bejegyzés alapjáa 71 MNL. 1984.5.522-523. 72 1745. évi összeírás 1. pontja. 73 1775. évi összeírás 7. pontja. 39