Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

kereskedő- és vendégháza, a Curia Regális, míg a nyugati sarkon a Fekete Sas vendégfogadó. A Hunyadi kapu felé, a város legfontosabb telkén állt a diós­győri koronauradalom Tambur nevű fogadója. Ezen voltak a 18. századi Mis­kolc legfontosabb vendégfogadói (18. kép). Zöld-fa vendégfogadó később: (Zöld-fa és Zöld-ág vendégfogadó). 1710-ben először szól adat a Csabai kapunál lévő korcsma meglétéről. 65 Szendrei J. írja, hogy — minden bizonnyal ennek a helyére — 1718. február 14-én határozta el magát a városi tanács egy új vendéglő, ill. fogadó építésére. Ez volt a Zöld-fa vendéglő, amely Miskolc határában, az akkor már önálló Mindszent településsel szemben, azaz a Mindszenti templommal átellenben, az út másik oldalán helyezkedett el. Előtte a Csabai út és a Mindszenti templom, mögötte pedig már a város sánca, vagy a 18. században még meglévő árka, sövény kerítése volt. 66 Erre a helyre a tanács a városba érkező nagy kereske­delmi és közvetlenül a nagy szekérforgalom miatt gondolhatott. 67 Miskolcon a 18. században gyakoriak voltak a tűzkárok, s nagy tűz­vészekkel még a 19. században is találkozhatunk. 68 Ezeknek nemcsak a kisebb lakóházak, hanem a patics, ritkábban kőfalú, de zsindellyel fedett nagyobb házak, sőt házsorok is gyakorta áldozatul estek. Várostörténetünk leggyakrabban idézett monográfiájában az ún. „Szendreiben" azonban ritkán esik szó egy-egy jelesebb, kiemelkedő épület pusztulásáról. így az egy-egy objektumot ért károsodásról, annak mértékéről főleg újabban előkerült levél­tári adatokból meríthetünk, vagy az esetleges újraépítésre vonatkozó doku­mentumokra hagyatkozhatunk. Dyen tűzkárt lehet sejteni a város jegyző­könyvének egy 1721. április 1-én keltezett bejegyzéséből. Eszerint „ ... Mukoványi Ferenc uram engedelmétűl és akarattyábul... Vendég fo­gadó avagy Korcsma házat, a Mind Szenti avagy Csabai kapun kívül... a város földein ... az földtűi funditus ki hányták és az szegények házaihoz, az Ispotályhoz (Rákóczi u.-i épület) hordották." Mikor a szétbontott épület fa anyagát az ispotály felé szállították, „az Mindszenti pintzék között való kortsmáros... circiter öt darabbúi álló horgas fákat... lerángatott". 6 9 E fel­jegyzésből kiviláglik, hogy az 1718-as városi határozatot követően elkészült a Csabai kapun kívül egy korcsma és fogadó, s ezt 1721-ben „az földtűi funditus ki hányták", a ház gerendáit, ágasait széthordták. A feltehetően tűz­nek áldozatul esett korcsmát ismét újraépítették, de hogy milyen körül­65 Miskolc város számadáskönyve, I. k. 11. 66 NyíryD., 1929. 3-6. 67 KomáromyJ., 1956.49. 68. Ezeket a tűzkárokat számba veszi és részletesen leírja várostörténeti monográfiájá­ban Szendrei l, 1904. 2. 117, 568, 621, 625; 1911. 4. 37-38, 295, 516, 783, 341, 384, 635, 657; 1911. 5. 473-491, 465-472, 487. 69 Mvjk. I. 777-779; 1721. ápr. 1-i bejegyzés alapján. 38

Next

/
Thumbnails
Contents