Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Az 1935—36-os miskolci címtár adatai szerint Bakos Kálmánnak volt étterme és vendéglője a Szemere u. 1. sz. alatt.

5 7 Ezt az épületet az 1944. évi bombázások után újraépítették, s tovább funkcionált az 1964. évben történt lebontásáig. Bakos István Filléres Vendéglője és Étterme a Zsolcai kapuban, a Rudolf laktanyával szemben helyezkedett el. Az 1928-ban elkészült épületben üzemelő vendéglőről a későbbiekben csak töredékes adatokkal rendelkezünk. Tekintettel arra, hogy jelenleg is itt üzemel az un. Gömöri étterem, történetére - a visszaemlékezések alapján — a 2. kötetben fogunk visszatérni. A címtár kiemeli Gránát Sándor vendéglőjét, a Hunyadi u. 16. sz. alatt. Hasonló volt Tékes Dezső vendéglője a Lévai u. 55. sz. alatt. Több figyelmet érdemel a népkerti Sport vendéglő, amelynek történetét az alábbiakban foglalhatjuk össze: A terület rendezése 1877-ben kezdődött el, majd ezt követően a nagyvárosok árkádos, oszlopos bejáratú Vigadóinak utánzásaképpen megépült a Lövölde kert, főbejáratának végén a vörös téglás kerti Vigadó, földszintes tánctermével, fabalkonjával, oldalt elhelyezett vendéglőjével, ahol édességeket, italokat is lehetett kapni. Lajos Árpád az Észak-Magyarország 1959. dec. 13-i számában „A népkert" c. alatt megjelent írásában említi, hogy „A Vigadó és közvetlen környéke 1886-tól különösen népes volt. Ebben az évben rendezett a város nagy borászati és szőlészeti kiállítást, s a Vigadóban nemcsak hazai és közvetlen külföldi fajborokat mutatták be, hanem az épület körül a borászati és szőlészeti eszközöket is kiállították." A 19. század végén felépített Vigadó a Népkert legrégibb részében, a tavaszi és nyári táncmulatságoknak biztosított helyet. Lajos Árpád korábban említett cikkében írja, hogy: „Akis előcsarnokban a belső falazat rokokkostílust utánzó virágos, szallagos domborműves díszítése alatt húzták fel a bálicipőt a fiatal lányok, asszonyok, s gavallérjaik karján lejtették a polkát, a mazulkát, a bosztont a nagyteremben." Az épület mögött helyezkedett el a vendéglős konyhája, ettől balra a sportpálya, amely télen a miskolciak korcsolyázó, nyáron pedig teniszező helye volt Szendrei J., 1911-es leírása szerint „a Vigadónak mindkét hosszoldalán terjedelmes verendái vannak; a déli oldalon lévő a nagyközönségé, az északi pedig a miskolczi Nemzeti Kaszinóé. Nyári délutánokon a közönség a verendán mindenkor kaphat frissítőket czukrázdai dolgokat, esténként pedig meleg étkeket is/'

5 8 A századforduló utáni állapoton a 30-as évek elején történt változás, amikör is a Vigadó felveszi a Sport vendéglő nevet. Ekkori bérlője Tóth Sándor.

59 A felszabadulás előtti időszakban Márkup Ferenc személyében új bérlővel találkozunk (11. kép). 57 AbaS., 1953.64. 58 SzendreiJ., 1911.5.567. 59 Földes L, 1940 k. 69. 29