Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

ezt követően Szendrei J. nem tesz említést, s nem szerepel a diósgyőri koronauradalom 1832/33-as összeírásában sem. Ezért — más dokumentumok hiányában — viszonylag nagy biztonsággal állítható, hogy ez az uradalmi italkimérés közel háromnegyed évszázados múlt után, a 19. század első harmadában megszűnt. Meggyes-allyai uradalmi korcsma. Az 1775-ös összeírás szerint ma már nem azonosítható helyen 1760 körül épült. Két szoba-konyhás-kamrás épület volt, amelynek bolthajtásos pincéje 14 hordó bor elhelyezésére volt alkalmas. 1783-ban lényegében nem változott formájában állt az épület, de az 1832/33as összeírás már nem említi.

2 4 így működése — feltehetően — alig haladta meg a fél évszázadot. A Csermőkén lévő Korcsma. A „csabai eclesiá"-hoz tartozó, de Miskolc határában lévő épület korcsmárosát említi a város jegyzőkönyve.

25 Még egyszer feltűnik a neve a 18. században, pontosan 1784-ben. Ekkor „Veres Marci a Csermőke korcsmán az gatya kortzáig meg van rakva pénzzel".

26 A korcsmáról más ismeretekkel nem rendelkezünk, helyi meghatározásul a napjainkban is létező Csermőke-dűlő földrajzi helynév szolgálhat. Nagy utcái korcsma. Meglétére egyedül az 1783-as összeírás utal, amely szerint „adófizetője a saját házában nyitotta, pincéjéhez az uradalom adta a nyersanyagot a lakatosmunkával együtt, összértéke 27 RFrt. és 42 kr." 2 7 Róka-lyuk nevű csárda és korcsma Miskolc határában 1783-ban fordul elő.

28 Más ismeretekkel nem rendelkezünk róla, meghatározása bizonytalan. A város korcsmája a Pece-parton a Fábri Funduson. 1784-ben a város jegyzőkönyvéből származik adatunk.

2 9 Az 1793-as fundusösszeírás. és az 1817-es liber Funduális alapján nem azonosítható. Az egyedi adatról csak egykori létezését tudjuk megállapítani. Lucy-korcsma. 1783. március 4-én jegyezték fel, hogy a „német kesztyűs-legények éjjeli mulatozás és pipázás miatt Lucy-kocsmájából behozattak a városházára".

30 Ugyanebben az évben szerepel az uradalmi összeírásában is Lacai-korcsma név alatt. A 3 szobás-kamrás-konyhás és előtérrel ellátott, valamennyi terében boltozatos épület „jó anyagból épült, zsindelyezett, jó állapotban találtatott". A 14 öl hosszú, 3 4/6-od szélességű, 3 öl magasságú épületnek „kiszolgálásra alkalmas" boltozott pincéje van, amelyben 4 asztalt, mellette 4 padot és 6 széket helyeztek el. Az összeírás megjegyzi, hogy az 24 1775. évi összeírás5., és az 1783. évi összeírás 24. pontja. 25 HOM. HTD. 74. 423. 27. 26 Mvjk. 1784. 297. 27 1783. évi összeírás 15. pontja. 28 HOM. HTD. 74. 423. 27. 29 Mvjk. 1784. 301. 30 Szendrei J., 1911.5.578. 2* 19