Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
Czinczifa Ádám görög kereskedőnek. 15 1822-ben új tulajdonosa lesz, s 1828ban szól szerződés először arról, hogy a korcsma patikává alakul, belső térkialakítása is megváltozik. Patikaként való üzemeléséről 1838-ig tudunk, s ezt követően megszűnnek a levéltári adatok 1874-ig, amikor is az aug. 18-i tűzvész kárfelvétele részeként megtudjuk, hogy a „Szarvas vendéglő" a tűz martaléka lett. 16 aoaoma (Szodoma) Kortsma. 1764-ben Miskolc város jegyzőkönyve említi, hogy a Sodomában egy cigányasszony táncolt, s mert ez tiltott, erkölcstelen dolog volt, 30 korbácsütésre ítélték. 17 1778-ban „Egy ember a Sodomába behívott, s bort töltetett..., majd az Új temetőbe vitt" vallja a városi jegyzőkönyv szerint egy tanú, amiért a „bűnösöket" 40-40 korbácsütésre ítélték. 18 A Sodomát még 1780-ban, majd utoljára 1811-ben említik a peres iratok. 19 Az adatok nem alkalmasak pontos helymeghatározásra, így nem tudjuk, hogy — eddigi ismereteink szerint — a félszáz évig üzemelő Sodorna korcsma pontosan hol helyezkedett el a városban. Jézus Kútja nevezetű Kortsma és bormérés. Adataink és felmérési rajzunk a 18. század első felétől üzemelő italmérő helyre utal. Először 1745-ben találkozunk említésével. Az akkori összeírás megemlíti a korcsmáros náddal fedett házát, amelyben a földszinten egy asztallal és két lócával rendelkező ivószoba áll. Az épület alatt pince van, amelyben számba vették a korábban ismert, a bor és a sör kimérésére alkalmas eszközöket. 20 1767-ben Miskolc város jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy „Miklósi Mihály ... a Jézus Kúttya nevezetű korcsmán korhelykedvén egy arra menő szolgálót... disznó, kutya és kujon teremtette s ördögadta mondással káromolni, s kurvázni... sem írtózott" 50 botütésre ítélték. 21 Az 1775-ös uradalmi összeírás a meglévő objektumot „Jézus-Kúttya-i kimérés"-nek nevezi, amely jó anyagból épült. Egy szoba-konyhás épület, amely alatt boltozott ivószoba helyezkedett el, s pincéje 12 hordó befogadására volt alkalmas. Az épület 5 öl és 2 láb hosszú, 2 15 Szerződés a miskolci csizmadia szín, kávéház és Koplaló Korcsma megvételéről. A Herman Ottó Múzeum Történeti Dokumentációja (a továbbiakban: HOM. HTD.) Ltsz. 53. 2289. l.,Dobrossy L, 1976.123. 16 SzendreiJ., 1911.5.475-476. 17 Mvjk. m. 113. 18 Mvjk. III. 113. 19 Szendrei J. t 1911.5.578-579. 20 1745. évi összeírás 2. pontja. 21 HOM. HTD. 74. 423. 27. és Mvjk. 1767. dec. 1.384. 2 A miskolci vendégfogadók 17
