Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Ferenc uradalmi ügyész 1785. mára 17-én szigorú büntetéssel sújtotta. A Mis­kolc Város Tanácsa által összeírt, és az 1790. aug. 17-én tartott tanácsülésen bemutatott jegyzék szerint Miskolczon 131 kurta korcsmáros, mégpedig 63 nemes és 68 nem nemes találtatott, kik a tilalom dacára részint bort, részint pálinkát mértek. Az uradalmi ügyész 1790. augusztus hó 31-én Pázmány József és Okányi Mátyás miskolci nemesektől, kik „kurta korcsma árulásban" vétkeseknek találtattak, — térítvényt vett, melyben kijelentették, hogy ezen­túl „a kurta korcsmázástul elállnak, ellenkező esetben a Felsőségtől kiadott parantsolat szerint büntethetők". Szigorúbban járt el az Úriszék az 1791. augusztus 18-án italmérési kihágás miatt beidézett miskolczi nemesekkel, kiket fejenkint 100 rhenes forint bírsággal sújtott. Érzékenyen büntette meg ugyanakkor az Úriszék a főszolgabíró által beidéztetett nemes Lévay Márton Miskolcz városi szenátort, következő végzéssel: „Lévay Márton Tanátsbeli, kinek habár hivatala szerint kötelessége lett volna, még másokat is az Ülyetén helytelen és vakmerő cselekedettől eltiltani és megfeddeni, mégis mind azon által mind bort, mind pálinkát önnön szája vallása szerint egyaránt mérni bátorkodott, most ugyan egy hónapra, mai naptól számítva mindennemű hi­vatallyától és magjstratuális sessiótól is eltiltatik, úgy nem különben egy hó­napra esendő fizetésének elvesztésére elmarasztaltatik. Ha pedig ezután ülye­tén cselekedetekben fog tapasztaltatni, azonnal vasra verettetni és megbüntet­tetni fog.. . Dőry Antal uradalmi ügyész, akinek a kamara utasításul adta, hogy a kurta korcsmárosok ellen erélyesen eljárjon, derekasan megfelelt e meghagyás­nak, 1791. évi augusztus 17., 18., szeptember 12., 13. és október 3. napjain valóságos rémület szállta meg a tilalmas italmérésben bűnös miskolczi lakoso­kat, különösen pedig a görögöket, kiket vasra veretett s még azt sem engedte, hogy az Úriszékhez felfolyamodhassanak, sem pedig, hogy kezesség mellett szabadon bocsáttassanak. Csuka János miskolczi görög kereskedő 1791. szep­tember 12-én a megyéhez intézett kérvényében panaszt emelt Dőry Antal uradalmi ügyész ellen, hogy őt tilalmas bormérés miatt vasra verette, s kezes­ség mellett sem akarja szabadon bocsátani, sőt huncut gazembernek szidal­mazta, s megfenyegette, hogy saját házából ki fogja becsültetni, s a városból kiűzeti. Hasonló sors érte akkor Pilta Mihályt, Adamusz György, Szundi Ta­más és Szonte Tamás társait. Hogy Dőry Antal ügyész hogyan bánt másokkal, akik tilalmas italmérés­ben vétkeseknek találtattak, arról fogalmat nyújt, többek közt, Trun Ádám miskolczi kerékgyártó esete. Az 1791. október 10-én a megyéhez intézett panaszában elmondta, hogy Dőry Antal fiskális a börtönből, ahová tilalmas bormérés miatt záratta, a megyei hajdúk kivont kardjai között elővezettette, az utca közepére állított deresre lehúzatta s a botozó hajdúknak azt kiáltotta: „jól verjétek ezt a németet." Elpanaszolja továbbá, hogy a reá kiszabott bör­tönbüntetés váltságdíjául 400 forintot, sőt házát is ajánlotta fel, mind hiába! 12

Next

/
Thumbnails
Contents