Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

első multiplex rendszerű berendezés 1956 végére ugyancsak Somsályon készült el. Rövidesen másutt is kiépültek a diszpécserközpontok.

49 A bányabeli munkák irányítója a diszpécser volt, akit rendszerint a legmegbízhatóbb és legtapasztaltabb dolgozók közül választottak. A diszpécserfülke telefonösszeköttetésben volt a bánya minden részével és a külszínnel is. Irányította a bányának üres csillével, robbanóanyaggal és faanyaggal való ellátását, vagyis a termelési folyamatok nagyobb részét. Ezen kívül a bányamunkákat a körletvezető aknászok, a fronti csapatvezetők és más munkahelyeken levő csapatgazdák irányították. Természetesen az igazgató, főmérnök és a bányamester utasítása szerint. Mint már korábban említettem, a felszabadulás utáni termelés növekedése a gépesítés nagyobb arányú bevezetésének volt köszönhető. A felszabadulás előtt csupán néhány szivattyú volt a bányában, de ezeket is nagyrészt kézi erővel kellett működtetni. Ezek száma egyre jobban emelkedett és 1956ban már 40 db beépített áramműködtetésű szivattyúja volt az üzemnek. A legnagyobb szivattyú teljesítménye 2500 liter/perc volt. Az 1960-as évek közepén 5 db főszivattyú működött. Ezek voltak hivatva arra, hogy a bányába telepített főszivattyú-telepek zsompjaiból a vizet a külszínre emeljék. A bánya frontjainak és csoportos fejtési munkahelyeinek gépesítése az 1960-as évek első felében lényeges fejlődést nem mutatott. A bányaszállítás egyik modern szállítóberendezése a vályús kivitelben készített gumihevederes szállítószalag. Ezek teljesítménye méretüktől függően 500—1500 tonnáig terjedt. Dyen szállítószalagos berendezésből az 1960-as évek közepén a bányában 4 db volt üzemben.

50 A felszabadulás után a villamos mozdonyok száma is rohamosan növekedett, 1956-ra már 11-re emelkedett. Ezek száma 1962-re 11-ről 14-re emelkedett, 3 év múlva ebből elszállítottak hármat és újra csak 11 üzemelt. Az elszállításra azért került sor, mert Somsálybánya termelési tervét napi 650 tonnára vették le, tekintettel arra, hogy a szénvagyon teljes feltárásra került és a további kutatófúrások már nem jártak eredménnyel. Ez az intézkedés egyben a bánya jövőjét is megpecsételte. Már csak idő kérdése volt, meddig lesz még gazdaságos a bánya üzemeltetése. Kimondatlanul is mindenki tudta, hogy egy nagy múltú bánya bezárása elkerülhetetlen, ami be is következett. 1972-ben föld alatti üzemkóncentrációval megszűnt a Somsályi Bányaüzem, maradék szénvagyonát Farkaslyukhoz csatolták.

5 ! (Erről a következményekről később részletesebben szólok.) A bánya szellőztetése igen fontos kérdés volt, a munkahelyek friss levegővel való ellátása céljából. A szellőztetés rendszere átlós szellőztetés volt. 36