Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

Ehhez a létszámhoz helyi dolgozókból toboroztak még embereket, közös erővel hozzákezdtek a legszükségesebb ismeretek elsajátításához. 1906-ban Fischer Károly vezetésével hivatalosan is működni kezdett a 12 főből álló zenekar.

141 A zenekar szórakoztató repertoárral rendelkezett. Ezeken kívül voltak még a Himnusz, indulók és gyászdalok. A zenekar részt vett különböző ünnepségeken, valamint az elhunyt dolgozók elhantolásánál. Volt még olyan feladata is, miszerint az akkori Olvasó Egylet, illetve a korcsma (kantin) helyiségében a téli hónapok alatt, kéthetenként tánczenét adott a lakosság részére. A nyári hónapokban pedig a kerthelyiségben térzenét adtak, aminek az anyaga főleg keringők, polkák, mazurkák és gavottokból tevődött össze. 1917-ben Óvári (Opachó) József üzemi altiszt vette át a zenekar vezetését.

142 Az első világháború a zenekar életében is változást hozott. Voltak olyanok a zenekar tagjai között, akik bevonultak katonai szolgálatra, s így a zenekar létszáma csökkent. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején Óvárit leváltották és helyére Prosek József került. A munkáshatalom leverése után újra óvárit találhattuk a zenekar élén. A zenekar életére és működésére erősen kihat a gyakori változás, stagnál, erősen visszaesik. Ez az állapot tart egészen 1928-ig. 1928-ban jelentős változás áll be a zenekar életében. Ekkor bővül az Olvasó Egylet épülete, természetesen nem a mai formájában, hanem szűkebben és erősen szétválasztva a munkások, altisztek és tisztviselők részére. A munkásnak tilos volt a másik kettő.

143 Hogy ez mennyire így volt még a 30-as évek vége felé is, erről így emlékezik vissza Erdősi Ferenc, az ózdi Béke-telepi I. sz. Általános Iskola nyugalmazott igazgatója. Tehát még ekkor is tartotta magát az a megkülönböztetés, melyet korábban honosítottak meg. „A tanítóképzőt 1935-ben kitűnő oklevéllel végeztem, de két évig még pályázatot sem lehetett beadni tanítói állásra. így a somsályi bányához kerültem és a rakodón dolgoztam. Három kategóriába sorolták akkor a somsályi bányatelep lakóit: tisztviselők, altisztek és munkások. Egyikből a másikba, helyi viszonylatban lehetetlen volt átkerülni. így volt ez még a szórakozás, vagyis a bál alkalmával is. A tisztviselők helye a színpadon, szépen díszített helyen, az altisztek a színpad előtti részen, a munkások pedig a terem végében. Amikor mint végzett tanító munkásként voltam bálban, én is csak lent a terem végében mozoghattam. Viszont, amikor 1941-ben tanítóként működtem Somsályon, már előre figyelmeztetett a főtanító, hogy csak tisztviselőkkel szabad táncolni."

144 Az új üzemfőnök, Krausz Sándor 1928-ban elrendeli a zenekar újjászervezését. A zenekar élére képzett muzsikust hozat Hohmann János szemé96