Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

A Rimamurányi Bányák Igazgatósága és vezetői már korán felismerték, hogy a gyárak természetes igénye mellett a nagyobb profit biztosítása érdekében feltétlenül gépesíteni kell az üzemet és fokozni a termelést. Az akkori értelemben vett gépesítés nagyobb arányban az 1905—1913-as évek között indult meg. Korszerűsítés, a nagyüzemi termelés megindítása a bányában 1905-1913 A somsályi bánya korszerűsítése tehát halaszthatatlan feladat lett. Erre az időre a somsályi bánya a rimamurányi bányák közül a legjelentősebbé vált. Ez a munkáslétszám növekedésében és a kitermelt szénmennyiség tonnáiban is mérhető volt. Ennek bizonyítására a következőket: míg 1905-ben csak 330 bányász dolgozott Somsályon, addig 1906-ban 440, 1907-ben pedig már 622 főre emelkedett a bányászok száma. Mintegy két év alatt a munkáslétszám szinte megkétszereződött. A korszerűsítéssel és a létszámnövekedéssel párhuzamosan növekedett a termelés is. Míg 1906-ban Somsály az ózdi gyárnak csak 94 440 tonna szenet szállított, addig 1909-ben ez a mennyiség már 111 128 tonnára emelkedett. A somsályi bánya tehát számottevően hozzájárult az ózdi gyár szénigényének kielégítéséhez.

32 Hogy müyen mérvű volt a korszerűsítés a somsályi bányában, arra bizonyság, hogy a Magyar Bányakaluz 1914. évi számában már a következő gépekről olvashatunk: „2 stabil gőzgép egyenként 110 LE, 3 gőzkazán egyenként 186 m

2 fűtőterülettel, 1 Parson gőzturbina 100 LE-re, 3 dinamó 1127 kW, 1 szállítógép gőzüzemmel 80 LE, 9 sikló és fékes dobkészülék, 2 vízemelő gép 130 LE, percenként 2 m

3 teljesítménnyel, 1 gőz- és villanyüzemű szellőztetőgép 102 LE-vel, 569 bányakocsi egyenként 10 q hordképességgel. A föld alatti siklók hossza 1038 m, 6 függőleges akna összesen 235,1 m mélységgel. Villamos világításra felhasznált erő 20 LE." Mai szemmel nézve ilyen gépesítés mellett nem lehetett nagy termelési eredményeket elérni, bár az 1914. évi 150 000 tonna kitermelt szénmennyiséget sem lehet túlságosan kevésnek mondani. A somsályi bányában ekkor 654 férfi, 5 fő nő és 29 ifiúmunkás dolgozott, tehát 688 fő. Az 5 nőt ekkor még valószínűleg irodai munkára, vagy takarításra alkalmazták.

33 Az 1914-ben kitört első imperialista világháború évei alatt az üzem műszaki helyzete nem változott. A termelés csökkenése szempontjából jelentős szerepet játszott a munkáshiány. A Bányászati és Kohászati Lapokban 24