Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

ban volt a kőszéntulajdoni jog felosztva; egyebütt pedig közbirtokosok birtokolták a kőszéntulajdoni jogot. Mindezen esetekben a birtokosok túlnyomó részét illetőleg a telekkönyvek nem tüntették fel a birtokviszonyokat, úgy, hogy a kőszénjog tényleges tulajdonosa leggyakrabban nem volt egyszersmind az illető telek telekkönyvi tulajdonosa is. Ezen viszonyok igen megnehezítették a fent említett kőszénjogok megszerzését a földbirtokosoktól a társulat részére. A fellendülő iparág tehát új jogi szabályozást kívánt. A nehéz helyzet rendezését kérve a Rimarnurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 1887-ben memorandummal fordult a kormányhoz.

2 5 Ez a memorandum a kőszénbányák történetének summája, a magyarországi kapitalista fejlődést akadályozó tulajdonviszonyok részletes és példával illusztrált elemzése. A kormány eleget tett a Rimarnurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. által benyújtott kérésnek és tervezetet dolgozott ki a bányajogról, amelyre jogi szakértői vélemény is készült.

26 A szakvélemény bevezetőjében a részvénytársaság alakulásának és fejlődésének történetét is vázolták, majd részletesen szóltak a megfelelő paragrafusok mikénti változtatásáról. E jogi vélemény alapján hozta meg döntését a kormány, s adta ki az igazságügyi miniszter 1888. augusztus 26-án a 2819/1. M. K. sz. körrendeletét, az 1886. XXIX. törvénycikk 76. par.-nak 3. pontjában foglalt felhatalmazása alapján a kőszénjogok telekkönyvi bekebelezése tárgyában.

2 7 A következőkben időrendi sorrendben ismertetem az egyes tárók, illetve aknák megnyitásának idejét, és főbb jellegzetességüket. Somsályon a századforduló előtt is folyt már bányászat. Paul C. M. bécsi geológus próbálkozott meg először azzal, hogy a karúi bánya folytatásaként a somsályi puszta területén szenet keressen. Kutatásai során megállapította, hogy ezen a területen 5—6 láb vastag — kb. 160-194 cm — széntelep van, ami alatt még 2—3 ölnyi vastagságban palaréteg és agyag húzódik. E kutatások eredményeként indult meg a somsäyi bányászat.

2 8 1854—55-ben a somsályi Biliz-gödörben megnyitották az első tárót. Ez azonban csak kezdeti tapogatódzás volt, bár 1,3 m vastag jó minőségű szenet találtak. 1855-ben a gyakori vízbetörés miatt meg is szűnt. 1862—63-ban Csépány határában az ozvágyi erdőben kezdték meg a fejtést az ozvágyi táróban. Itt csak az alsó széntelepet fejtették, melynek vastagsága 2 m volt. E két táró csak a kezdeti útkeresést jelentette, a szó igazi értelmében vett üzemszerű széntermelés csak az 1900-as évek elején indult meg Somsály-pusztán. Az 1890-es évek elején kezdődött a táróhajtás a mai temető alatt. Az 1854-es bányatörvény értelmében ugyanis az addigi külszíni fejtés helyett 19