Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

sen szerepelt. (Esküvők, névadók, társadalmi temetések stb.) Rengeteg önálló műsort és hangversenyt adtak az ózdi járás területén és megyénkben különböző alkalmakkor. Színvonalas előadásaikkal nagyban hozzájárultak a telepi lakók szórakoztatásához és neveléséhez. Szereplésükkel emelik a kultúrotthon és az iskola rendezvényeinek fényét. Kitüntetéseik, okleveleik, diplomáik és egyéb trófeáik szemléltetően bizonyítják a zenekar jó munkáját, melyek ma is mind a zeneteremben hirdetik egy nagy múltú munkászenekar elévülhetetlen érdemeit. Emellett, mint már említettem, nevelő hatása felbecsülhetetlen. A zenekart kezdetben a bányaüzem támogatta anyagiakkal, azzal, hogy gyakorlóóráikat, kivonulásaikat díjazta. Egyenruhát és hangszereket kaptak az üzemtől és gyakorlótermet az Olvasókör helyiségeiből. A későbbiekben, mikor a zenekar fenntartására a dolgozók keresetének 1/2%-át önkéntes felajánlás során levonták, a nagyobb munkáslétszámot adó községek is elkérték a zenekart temetésre, és az un. búcsúi ünnepekre. 1949-től a dolgozók havi 2 Ftos hozzájárulásával tartották fenn a zenekart. A Somsályi Művelődési Ház Fúvószenekara a II. Országos Bányász Fúvószenekari Fesztiválon. Várpalota 1966. A zenekar gazdag múltra tekint vissza. Bár előadásaik sok esetben ma is valóban élményt nyújtók, de színvonaluk — az idősebbek szerint — nem haladja meg a régebbi mértéket. Talán a zene iránti lelkesedés hiányzik a fiatal zenészekből, vagy nem eléggé pártfogolják érdekeiket? Az utóbbi években — és ez különösen azóta, amióta a somsályi bányaüzem bezárta kapuit —, nem nagyon érezhető az a lendület és aktivitás, ami korábban volt tapasztalható. A zenekar tagjai elöregedtek, még ma is található köztük két testvér, akik 100