Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

Szabó Zsuzsanna volt. A Szabó név első betűjét használták megkülönböztetésül. 1C50 után, a lakosság megnövekedésével megszaporodtak a tapadéknevek. 1850-ben tenki, 1852-ben p.ipu, 1859-ben szipók, 1867-ben szomszéd, majd ilko, kacsó, 'áj, szabó stb. bejegyzéseket találtam. 1870-től mindjobban elmaradt a tapadéknév teljes kiírása, helyette csak a kezdőbetűjét jegyezték be kis betűvel: p. Kováts Márton (1884), ez. Babus János (1869). 1910-től áttértek a tapadéknév nagy kezdőbetűvel való jelölésére: G. Kovács Zsigmond (1912), M. Babus Béla (1917). Egy 1933. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékében a 161 választó neve közül 72-nek volt megkülönböztető, tapa82 déknév jelölése nagy kezdőbetűvel. A tapadéknév vagy annak kezdőbetűvel való jelölése mindég a családnév előtt történik: csoda Nagy István (1891), Sz. Babus Gergely (1872), G. Kovács Márton (18S9). Csak ritkán fordul elő, hogy a betűjelölés a család- és utónév közé került: 3abus B János. A név viselője ma már csak a megkülönböztető kezdőbetűvel írja vagy közli nevét. Mind gyakoribbá válik azonban annak elhagyása. A községben lakók maguk között ma is leggyakrabban nem a családi nevét, hanem a tapadéknevet és az utónevet mondják: pipu Jancsi, cakó Zsuzsa vagy a tapadéknév mellé a családnevet mondják: szórnád Babus. A tapadéknevet általában csak a név birtokosának távollétében használják, ha ő jelen van csak a családi nevét mondják. A tapadéknevet általában a szülőktől öröklik. Ebben két változatot figyelhetünk meg. Egyik, amikor az apa utóneve szolgál megkülönböztetésül, pl.: Szabó Kálmán az apa Babus Júlia az anya Kálmán Jancsi a gyerek. Gyakoribb, mikor az apa tapadéknevénnevezik meg a gyermeket. G (görhő) Kovács Lajos apa K (kovács) Fűkő Zsuzsanna anya görhő József a gyermek. Másik mód, mikor a gyermeket az édesanya családnevével különböztetik meg: Kovács József az apa Kata Maria az anya Kata Lajos a gyermek. Gyakran az édesanya származási helyét választották megkülönböztetésül, mint a ragályi, csízi, balogi, cakó. A tapadéknevek többségének eredete, jelentése ma már feledésbe ment, nem tudnak magyarázatot adni a jelentésére. Több olyan betűt is használnak, amelyiknek nemcsak a keletkezését, de az értelmét, a szót nem ismerik, amelynek kezdőbetűjét használják. Ilyenek pl.: a Babus családnál a T, P, M; a Kovács családnál az E, A, J stb. 50