Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)
1945-ben ez a birtokmegosztás megváltozott. A földosztó bizottság, aminek Juhász József és M. Babus László is tagja volt, mindenkit meghagyott eddigi földbirtokában. Földet senkitől nem vettek el. 12 olyan gazdának, akinek földbirtoka 10 holdon alul volt, juttattak az urasági földekből. Diószegi László és Putnoki Móric birtokából a keleméri határban a Cserje és Bakoskút dűlőb en, Hanvai László birtokából a gönörszőlosi határban a Szeles dűlőben, a megszűnt Szeles-puszta környékén osztottak ki földeket. Gömörszőlős összes területe 1485 kat. hold vagy 855 ha. Az 1966-os adatok szerint ebből 75 % mezőgazdasági, 25 % erdő és művelés alól kivont terület. A mezőgazdasági terület 62 %-a szántóföld volt. Ebben 1895-től csak lényegtelen változás volt. Az erdő és a rét rovására végzett irtás vagyis szántóföld bővítése nagyrészben már a XVIII. században már lezajlott. Az irtás utaló földrajzi nevek bizonyítják, hogy régebben ezúton bővítették a szántó területeiket, így az Ortás, Qrtott út , Szabó ortás , Molnár ortás . Kantor műhelye , Egg erdő . Égés ma is használt elnevezések, de több területet a XIX. században irtottak ki, így a Felső erdő, Gabola gödre, Hosszú kijáró dűlőket. Az írtásnak a konzisztóriumi jegyzőkönyvekben is nyomát találjuk. 1796ban ezt jegyezték be: "Minthogy a Karufészke nyomáson a rektornak nem volt szántóföldje 1796-ik esztendőbe, irtott a Poszobai Ecclésia á mit ezen az oldalon felylyebb neveztetik á Mesgye tetőn egy öt, vagy hat vékás ros alá 68 való föld." "á Pallag.mellett való földnek ki irtására nógatni kell a gyalog embereket, ha tsak ugyan nem lehetne vélek boldogulni, napszámosok által 69 is meg kell azt orvosoltatni." A kert, gyümölcsös és legelő területekben 1895-től lényeges csökkenés volt. A szőlő 2,2 %-ról 0,7 %-ra, a legelő 34 %-ról 27 %-ra csökkent. Az erdőterületekben ezek rovására növekedés volt tapasztalható, különösen az újabb telepítésekkel. • Az 196C-as évektől a mezőgazdasági területek hasznosításában, a földek megmunkálásában döntő változás állt elő. A korábbi összefüggő, nagy szántott területek, de a kevesebb földdel rendelkező gazdák földjeinek nagy része is műveletlenül maradt, parlagon hevert. Ahogyan fokozódott a lakosság átirányulása a gyár és bányaipar felé, úgy csökkent a földek megművelése. Az 1980-as évekre már csak a belterületekhez közelebb eső, könnyebben megmunkálható földeket művelték meg, míg a határ nagy része parlagon hever. Az állami tartalékföldeket kaszálónak használják, a többi pedig birkalegelőül szolgál. A községben csak 1956 tavaszán alakult mezőgazdasági termelőszövetkezet, 37
