Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

házbeli asszonyok végezték. Nehéz munka volt, mert ötször-hatszor is át kellett meszelni a falakat, hogy a megfelelő simaságot elérjék. A házakat mindig fehérre meszelték, csak az utóbbi évtizedben terjedt el az okkersárga vagy más színű meszelés. 4. Tornácos lakóházak Az 1879. évi felhőszakadásból keletkezett árvíz az alapnélküli talpasházból sokat megrongált és több össze is dőlt. Ez arra késztette a tehetősebb gazdákat, hogy oszlopvázas házaikat átépítsék, a megrongált házakat pedig újjáépítsék, de már új technikával. Ekkor kezdték meg a vályogházak vagy a téglával; vályoggal vegyes házak építését. Ennek érdekében 188o és 1900 között nagyarányú építkezés indult meg a faluban. A téglát helyben, a Mocsolyák

nál égették a cigányok, mert a Kolyota aljában jó minőségű agyagot találtak. Ekkor kezdték meg a szalmatetős házak átépítését is. (17. kép) A környékbeli kisnemesi falvakban ebben az időben divatossá vált a tornácos házak építése s ezt követték Gömörszőlősön is. Az újonnan épült vegyes, vályogtégla falazatú házak csaknem mindegyike tornácosra épült. Amelyik házat már korábban újjáépítettek a tetőzet cseréjével együtt tornácot is építettek a ház mellé. A századforduló idejére a téglatornácos házak váltak uralkodóvá a községben. Az oszlopok közeit kosáríves vagy szegmens öszszekötő ívekkel láttak el, alul pedig téglamellvédet alakítottak ki. A szegényebb jei megtartották a korábbi oszlopvázas házaikat, de a tetőzet átcserélése ezeknél is megindult. Az eddigi szalmatatős házaikat az 1900-as évek kezdetétől cseréptetőssé alakították át. Az apró cserepeket Dereskéről, Fazekaszsaluzsányból (Szlovákia), a nagyobbakat Imoláról vagy Meszesről hozták. A tetőzet átalakításával egyidőben a szerényebb gazdasági lehetőségű családok fatornácot alakítottak ki, amit az 1910-es évektől kezdődően fűrészelt díszítésekkel láttak el. (18. kép) A messziről is hivalkodó téglaoszlopos, tornácos házak mellett az egyszerű, sima faoszlopos, tornácos házak nagyon dísztelennek, egyszerűnek tűntek. Ezért törekedtek ezeket is egy kis díszítéssel ellátni. Először a két oszlop között, a koszorúgerendára szögezett deszka alsó szélét kezdték befűrészeléssel díszesebbé tenni. Ilyet ma már csak a legöregebb házak egyikén, a Babus László-féle házon látni (Kassai utca 54.). Hogy több ház lehetett így díszítve, mutatja az I. Kovács László csűrjenek bedeszkázott oldala (Kassai utca 10.), ahol több ilyen fűrészelt díszítésű deszkát találni. Egy ré31