Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

megművelni törekednek. Csaknem minden családban van egy-egy ilyen idős ember s így még a faluban megfigyelhető az egyéni gazdálkodás következtében kialakított belső telekelrendeződés, bár a beltelkek egy részét a legtöbb telken átrendezték a lecsökkent, visszafejlődött gazdálkodás igénye szerint. Különösen ott gyorsult fel a telkek régi rendjének átalakulása, ahol a fiatalok átépítettek a lakóházat. Az átrendeződés mellett is maradt több olyan belső telek, amelyik még jól szemlélteti a korábbi helyzetet. A telkek berendezésének rendje nagy változatosságot mutat a telek alakja, a terepviszonyok okozta kényszerítő körülmények miatt. Némelyiknél még megfigyelhető a belső telek hármas elrendeződése és jól elkülöníthető egymástól a lakóudvar, a gazdasági udvar és a kert. Az elrendeződésben meg lehet figyelni, hogy a belső telek nemcsak lakóhelye,-hanem munkahelye is volt a gazdának. (8. kép) A belső telket többnyire kerítés választotta el és választja el most is a gazdasági udvartól. Ez azonban inkább az állatok kártevése miatt védik a telket. A telken beül, ahol kisebb-nagyobb konyhakert, veteményes is kialakult, ott ezt is kerítés védi az állatoktól. Kerítést általában vesszőből készítettek, s ezt pacsit kerítésnek nevezik. A földbe ásott oszlopokra rendszerint három lécet rigolyt szegeznek s ezek közé fonják a mogyoró és kecskerágó vesszőket. Az ilyen kerítéseket lészának is nevezik. A legszebb vesszőkerítés a rozmaringos volt. Ennek készítésekor 50-70 m távolságban egymástól karókat vernek le. összefognak 15-20 db vékonyabb vesszőt s ezt megcsavarva, mint a kötelet, vízszintesen fonták a karók közé, mindég újabb és újabb vesszőket hozzáadva. Egymás fölé 5-8 sor fonva adta meg a kerítés 100-120 cm-es magasságát. Léckerítést csak egy-két helyen látni, gyakrabban a félbe hasított karókat szegezték a hosszanti lécre, a rigolyra. Deszka, palánk kerítést nem készítettek, újabban divatba jött itt is a drótkerítés és kezd elterjedni a vaskerítés. A gazdasági udvart vesszőből font rozmaringos kerítés határolja. A lakóudvar előtt léckerítés, egyebütt drótkerítés van. Veteményes a beltelken nincs, a szilvás a határban, a szőlő mellett van. Több ilyen kétrészre osztott telket is lehet találni a faluban. Van olyan, ahol kerítés választja el a két udvart, de van ahol csak az épületek mutatják az elkülönülő funkciót. (9-10. kép) Érdekes elrendezettsége telek a Kassai utca 10. sz., ahol a telek egyharmad részénél a patak folyik keresztül s ez osztja két részre a telket. Funkciójában három osztásúnak mondhatjuk. A lakóház és a gazdasági udvar egy része összefolyik a patak által az út felé ieviiaszí.ott területtel. Itt van