Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

lepült. A történelem folyamán nem kényszerült áttelepülésre, megmaradt eredeti helyén. Elhelyezkedését a völgy közepén északdéli irányban folyó patak szabta meg. A patak nyugati oldalán lankásan emelkedő hegyoldalban és a patak két partján alakult ki a kis település, alkalmazkodva a változatos terepviszonyokhoz. Ä XVTII. században még csak a patak nyugati partján, a hegyoldal lábánál és a lankásabb oldalán épültek a lakóházak egy görbülő utcát alkotva. Csak később települt be a patakon túli keleti part is. A községen keresztül folyik a Kolyota-völgyb

ől eredő patak. Ez bővül a község éjszaki szélén a Gyümölcsmegi-völgyb

ől jövő, majd a falu alsó részén az Ivánka-völgyb

ől folyó patakkal. Mindhárom patak nyáron is megtartja vízhozamát. A község településrendszerére a halmazrendszerű, szabálytalan beltelkű település a jellemző. Ennek okát a terület adottságaiban, a patak elhelyezkedédásében, a domborzati viszonyokban látom. A patakhoz viszonylag közeli, kelet-délkeleti irányban emelkedő domboldal alkalmasabbnak bizonyult a településre. (5. kép) A község őslakossága a török hódoltságot is átélte és megmaradt. A mai elaprózódott telkeik elhelyezkedésében és felismerni a korábbi, nagyobb kiterjedésű családi területeket, mert a Babus, Kovács, Varga családok telkei többségében egymás mellett vagy egymáshoz közel fekszenek s csak kevés újabb család ékelődött be közéjük. A telkek alakja igen változatos, a terepviszonyokhoz alkalmazkodó. A település északi részén szabálytalan alakú és nagyságú telkeket látni. Zömmel az ősi Babus és Kovács-családok telkei voltak. Az osztódás következtében szabálytalan elhelyezkedésben építették meg házaikat. Az északi részen, a határba kivezető út mellett még két rövid, szűk kis utca alakult ki. Különösen ez a rész képezte a jellegzetes halmazos falurészt, szabálytalan telkeivel a település ősi részét. (6. kép) Ettől délre az út ívesen hajolva követi a patak kanyarulatát. Nyugati oldalának egy részén osztódás következtében szalagtelkeknek látszó település. Korábban ezek is szélesebbek voltak, azonban hosszanti irányban osztódtak. A telkek egy része meredeken ereszkedik le az útra s így a házak a hegyoldal ellaposodó felső részén épültek^a szekerekkel csak a felső részen kialakított kis közön lehet megközelíteni. Mivel ez a terület a község legmagasabb részén fekszik, elnevezték Kakasvárnak. Lakóházainak tetőormán egy lemezből kivágott kakas állt: Az utolsót 1973-ban bontották le. A további részen a hegyoldal lankásan ereszkedik alá az Ivánka-völgyb

ől folyó patakhoz. Ez a rész településre a legalkalmasabb hely volt, ezért itt néhány telken egymás után, de nem egymáshoz ragasztva két-három ház is épült. Több te22