Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

templomi perselyben két év alatt 35 Ft gyűlt össze. Kelemérben ugyanakkor mindössze 10 Ft volt a perselyben. Az eklézsia számadó könyvében ilyen bejegyzést is találtam 1768. évből: Tóth János "róka szerentsebül adott" 14 dénárt az eklézsiának. Ezekből az összegekből adtak támogatást a templomok, a megégett eklézsiák építésére, az iskolák és a kollégiumok segélyezésére, de támogatták a jövedelem nélküli öreg prédikátorokat, tanítókat, tanulókat is az eklézsia fenntartásának költségén kívül. Rendeztek alkalmi gyűjtéseket is és a papigyűlés határozata szerint is gyűjtöttek a fenti célokra. Poszobán az egyháznak nem sok földje volt, mindössze nyolc hold föld és három kaszás rét. Mivel ezt a lelkész a távolság miatt megmunkáltatni nem tudta, bérbe adta. 1862-ben 100 új forint évenkénti fizetségért, "egymás u34 tán ígérés-útján" a lelkész hat évre bérbeadta. A lelkésznek járó fizetség 1807-ben "Minden marhás gazda, aki maga erejéből szánt fizet 2 köböl életet, megrostálva. A két marhás gazda, aki cimborával szánt, fizet egy köböl életet. A gyalog ember fizet 3 vékát, az iskola-mesternek 15 kila életet. A két köböl fizető 2 szekér fát, az egy köböl fizető 1 szekér fát fizet az eklézsiának a Rektornak pedig összesen 6 szekér fát." Poszobának 1880-tól külön konzisztorima vagy mint később nevezték, prezsbitériuma volt, 8 prezsbitérből, 1 algondnokból és 2 iskolaszéki tagból. Az egyházközséget a kurátor vagy gondnok képviselte. A poszobaiak bizalmatlanok voltak az egyházi vagyon kezelésben és a szolgáltatásokban a kelemériekkel szemben. Ezért a konzisztórium úgy döntött, hogy a poszobai egyház minden vagyonát és jövedelmét külön kezelik. A felszabadulás előtt egyik vasárnap délelőtt 1/2 11 órakor a lelkész, délután 2 órakor a kántortanító tartott istentiszteletet. A következő vasárnap fordítva tartották. A lelkész által tartott délelőtti istentiszteletre átjöttek a kelemériek is. Ugyanígy a gömörszőlősiek is átjártak Kelemérbe. A régi templom megépítése előtt (1741) már kellett a faluban istentisztelet céljára szolgáló helyiségnek lenni. Bizonyítja ezt a ma is meglévő 1673-as évszámmal ellátott úrasztala, melyet a régi templom berendezései között már említenek a keleméri jegyzőkönyvek. A régi templomot 1741-42-ben építették, mutatta a mennyezetén lévő felirat. A falu közepén volt, fából épült 1774-ben renoválták, amikor "E prédikáló Szék és Korona készíttetett Isten Ditsőségére 1744-dik Esztendőben Karátson Havának napjaiban" - hirdette a katedra és korona közötti falon el16