Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

ni, azonban éjnek idején az üldözőktől menekülvén szerencsésen megszabadul. 27 tak". A boszorkányság hiedelme sokáig élt az elzárt kis községben. 1720. június 1-én Rimaszombatban a vármegyei alispán elnöklésével tartották meg egy poszobai asszony boszorkányperét, aki megrontott egy leányt és több tehénnek a tejét elapasztotta. Ítéletet is hoztak és 60 botütéssel súlytották az asz28 szonyt. A boszorkányságról való hiedelem sokkal később is élt az emberek között. 1846-ban is foglalkozott a Consistorium ilyennel. ítélete: "ha to29 vábbra is állítják, apjával együtt veressenek jó sort rajta". 1791-ben még a községben használták a kalodát. 3. Elemi csapások A községet gyakran érték elemi csapások. 1822-ben "á nagy esőzés és árvíz miatt az első kaszálású széna tönkrement, csak a sanyarúra számíthattak". 1816-ben Űrnapján nagy vihar volt s "á házban menkő által roegüttetvén Babus Zsuzsanna meghala", olvashatjuk a jegyzőkönyvben. 1837-ben a vetést csaknem teljesen elverte a jég. Fel is ment az ára a gabonának. "Egy köböl életnek az ára Négy Bankó forint lett." 1855-ben Szabó János 11 hónapos gyermeke égett össze és halt meg a kunyhóban, ahol laktak. A nagy záporok alkalmával a hegyekből lezúduló víz a patakokat megduzzasztotta és a réteket elöntötte, eliszapolta. Tönkretette a széna termést. A Kelemérbe vezető hidat is gyakran elvitte a víz. Az eső a malomnak előnyös volt, mert csak bő víz esetén lehetett használni. Nyáron sokat állt vízhiány miatt. A legszörnyűbb elemi csapás 1879. június 9-én érte a falut. Egy borzasztó jégviharból hatalmas vízár keletkezett, mely elragadta a malmot, magával ragadta a 7. sz. házat és lakóit. Rombadöntötte a kocsmát és sok házat, gazdasági épületet megrongált. A házmagasságnyi jégtorlaszok közül halva szedték ki Babus Lászlót és feleségét, valamint Babus Józsefnét. A vízbe fúltakat a serényfalvai réten találták meg. Odáig sodorta a víz. A malmot többé nem építették fel, csak dűlőnév őrzi emlékét. 4. A felszabadulás A második világháború eseményei 1944 decemberében jutottak el a főútvonaltól félre eső kis faluba. Az itt járt idegenek, nyilasok gyakran vészhí12