Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

Mokry nem absztrahál, hanem „előállítja" a képekhez szükséges tárgyakat, s ezáltal jön létre az az archaikus realitás, amelyet Kandinsky „a legkeményebb anyagba öntött fantasztikum"-nak hívott, „nagy realitásnak" nevezett. A grand art-hoz Mokry Mészáros Dezső a korai képeivel kapcsolható de a későbbiekben is számottevő művészetében a tudatos, programszerű mozzanat. Élete során sokat sodródott, művészetét elég sokféleképpen értékelték. Személyes céljait, szándékát kevesen értették meg, helyzete sokszor volt elviselhetetlen. Szerencsére voltak barátai, akik hittek vállalásaiban és erősítették a művészetbe vetett hitét: „... őszinte baráti érzésben sohasem volt részemről hiány és egyéniségedet meg művészetedet mindig sokra becsültem — írja egyik levelében Felvintzi Takáts Zoltán. Mindig úgy láttam, hogy a Te példádból lehet megtanulni azt, hogy mi a tiszta művészi érzés, ami semmi mással se vegyül."

8 8 Végigtekintve gazdag életútját, a munkássága valóban igazolja e fenti gondolatokat. Mokry Mészáros Dezső is azok közé a művészek közé sorolható, „akik elhatározták, hogy résztvesznek az Ígéret földjének megkeresésében, mikor majd a művészet megszűnik egyesek privilégiuma lenni, s midőn majd a látás — épp úgy, mint a szó — mindenkinek megadatott."

8 9 88 Felvintzi Takáts Zoltán levele Mokry Mészáros Dezsőhöz 1951. 12. 30. HOM. Művészettörténeti Adattár. 89 Bihalji Merin, Ofo 1963. 38. 63