Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

kaparja a piszkot. Ha télen körülmennék a faluba és megnézném minden jószágnak a szemét és leszedném a szemrevalójá t, egy marha se vakulna meg. Nem vakult meg egy marha se, mikor mink voltunk a pásztorok. A marhának van a szemén egy burok hártya, ez a szemrevalója, úgy hogy a szemét félig eltakarja. Az alá hajszál pondrók kerülnek. Ezer a marha kapari magénak és be­lekaparja a piszkot, ettül vakul meg. Van nekem egy kampós tő­röm, ez egy meghegyezett, meggörbített kis drótocska, ezzel benyúlok, ráakasztom, kihúzom és ollóval lemetszem neki. Besó­zom neki, többet nincs semmi baja vele." /Fka., Szabó István 67 ó./. Napszúrás esetén szesszel fertőtlenítették az állat bel­ső részét, de vizes lepedőt is raktak rá és locsolták. Ha elájult a marha, ki kell húzni a nyelvét és a szájába fújni, hogy levegőhöz jusson. Ha az erdőben legelő marhák friss tölgyfalevelet ettek, feldagadtak tőle, ezt fertőző üszög nek /P./ nevezték. A fel­duzzadt részeken késsel óvatosan felhasították a bőrt, hogy eret ne érjen-, majd meleg téglát vagy vasalót ruhadarabba csa­varva rátettek a duzzadt részre, levasalták. / A racionális gyógymódok mellett voltak olyan babonás el« árasok Is, amelyek során az asszonyok vagy pásztoremberek próbálták, kezelni a beteg állatokat. A gyerekekhez hasonlóan a kisebb állatokkal is előfor­dult, hogy megnézték , szemrül esett . Azt tartották, hogy a dús, összenőtt szemöldökű, erős nézésű emberek szeme ártalmas. Az ilyen emberek meg is vannak győződve szemük, ártalmasságá­ról, ezért nem néznek a kisborjúra, vagy ha ránéznek, megköp­ködik. "Azt mondták az elődeim, hogy olyan embernek, akit szo­pós korában az anyja elválasztott, de egy idő múlva ujbúl i kezdett neki adni szopni, felnőtt korában árt a szeme, ha meg­néz egy Jószágot." /P., Bacsó Mihály 78 é./. Általános vélemény szerint az állatok kicsinyeit senkinek nem szabad dicsérni, mert attól is megbetegedhetnek. A szemmelverés megelőzésére a kisborjú és a kisosikó nyakába születése után egy piros sza­lagot kötöttek. Pusztafaluban egy oslzmapatkót szegeztek az ól­küszöbre, mert ha azon lép át az ártó szemű ember, nem lesz semmi baja az állatnak. Általános védekezési mód, hogy a kis­borjút háromszor megköpködik, mielőtt megnézik. 71

Next

/
Thumbnails
Contents