Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
kapcsolatosak az alábbi időjósló mondások: "Ha Vízkereszt vizet ereszt, izékedet padra rekeszd!" /Fh., Fka./, "Ha Vízkeresztkor megcsordul a szerhaj, az izéket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél!" /Ny./, "Ha fénylik Gyertyaszentelő, az izéket is szedd elől" /P., M./. Télen korán reggel, már négy órakor keltek a férfiak és azonnal az etetéshoz kezdtek. Addig semmit nem reggeliztek, amig az aljatokat el nem látták. "Mikor el vót má végezve, rendbe vót minden, bejöttünk, megmosakodtuxjk, megfrüstökölttink, akkor mentünk ki az udvarra fátvágni. Mikor elvégeztük, akkorra elgyütt az ebéd, elgyütt ide hol az egyik, hol a másik, hát beszélgettünk. Aztán má elgyütt az etetés estére, utána mentünk seoskét vágni. Este vágtunk secskét a reggeli étetéshez, délelőtt meg a délutánihoz.» /Ny., Ivén Mihály 81 é./ Etetés után. azonnal meg kell itatni a jószágot, mielőtt még "elkérődzi magát" és lefekszik. Itatáskor a marhát kihajtják a kúthoz, csak. a kisborjóknak vagy a szerződéses tinóknak viszik be veder rel a vizet. A Zempléni hegyvidék vizben aránylag gazdag terület. A legtöbb hegyközi faluban a talajszint alatt egy-két méterre megjelenik a viz, csak a magasabb dcmbo120 kon fekvő községekben kell mély kutakat ásni. A két világháború között az udvarokban még kevés kút /studna - Nh./ volt, a vizet a közkútból, közöskút ból vagy falusi kút ból /Fh../ nyerték. Egy ilyen közös kút egy-egy utoarész vízszükségletét bőségesen kielégítette. Füzéren 8 közös kút, Pusztafaluban két közkút /Alsó kút , Kakás kút /, Filkeházén és Füzérkajatán az Alsokút ós Fölsőkút szolgált itatásra. A saját udvaron történő kútásés az 1950-es években terjedt el, és ma már ezek vannak túlsúlyban. A vizkiemelő szerkezet alapján a hegyközi kutakat négy csoportra oszthatjuk: horgaskút vagy horgoskút ; korbáskút , kerekeskút és gémeskút . Pusztafaluban, Füzéren, Pálházán, Kovácsvágáson és a Hutákban a horgaskút a legelterjedtebb, amit egyszerűen csak kút nak neveznek. A vizet egy kampós bottal, a horog gal /Pf./ húzzák ki, /25.kép/ amit hívnak gagó nak /F./, kvackan ak /Kh., Nh., Vh., H./ vagy gvagan ak /F./. Sokszor csak egyszerűen belemeritik a vödröt a kútba. A horgaskút mellett a korbáskút a legáltalánosabb tipus, és olyan helyeken alkalmazzák, ahol az alacsony vízállás miatt horoggal már nem lehet elérni a vizet. Az utóbbi évtizedekben terjednekel a kerekeskutak, amivel sokkal könnyebb a vizhúzás. Mindkét kútnál egy fa hengerre tekeredik a lánc, de az egyik60
