Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

hetet, hogy a fü megerősödjön , utána azonban még a hó le nem esett járta a csorda. A második világháború utáni évektől kezdve a pásztort rendszerint október végéig fogadják. Ezután, ha az idő engedi vagy külön fizetésért megfogadják a csordást, vagy mindenki maga legelteti a teheneit a gödrökben, szántóföl­ft/i dek végén. A közös legeltetés mellett falvanként változó intenzitás­sal előfordult a tehenek külön legeltetése is év közben. Ahol gyengébb minőségűek a legelők /Pf., F., Fka,, Kh., Vh./, a családtagok legeltették a teheneket, mert igy "inkább jólla­kik." Rendszerint a gyerekek és az idősebb férfiak Jegeltettek a saját tarlójukon és rétjükön, illetve lopva az erdei tisztá­85 sokon. A szántóföldek végében és az útszéleken is jó fü ter­mett. Felsőregmecen azok a gazdák, akiknek nem volt kire bizni a tehén őrzését, a nyári hónapokra tehenész t fogadtak.. Tehe­nésznek rendszerint a falubeli nincstelenek 1C-14 éves fiait szerződtették. A tehenész feladata volt a jószág legeltetése a gazda ugarján, tarlóján és rétjén, de ezenkivül az istálló és a ház körüli munkákban is részt vett. Segitett a trágyahordás­nál, takarmányozásnál, a tehenek tisztántartásában. Fizetése két hónapra általában másfél mázsa búza vagy ennek megfelelő pénzösszeg volt. A kialkudott összegen felül sok helyen kapott használt ruhát, lábbelit is. Felsőregmecen még az 1950-es évek elején is 10-15 tehenész volt a módosabb gazdáknál. Kézből való legeltetés csak szántás közben fordult elő, ha a közelben jó füves terület akadt. Ilyenkor levették a jár­mot, ás a két ökröt vagy tehenet összekötve, láncon őrizve legeltették. 2. Takarmánynövények Nyáron a legelő még az istállózó állattenyésztésnél is biztosítja a táplálék jelentős részét, télen viszont gondos­kodni kell az állatok takarmányozásáról. A magyar néprajztu­dományban a takarmányozásnak, illetve a takarmányféléknek há­rom csoportját különböztetik meg? 1./ Passziv takarmányozás; 2./ gyűjtögető, kaszáló szénakészités; 3./ takarmánytermesz­tés. A vizsgált időszakban területünkön nem találtam adatokat az un. passziv takarmányozásra. Az aktiv takarmányozás kezdet­legesebb szintje a természetben fellelhető és állati takarmá­nyozásra alkalmas növények levelének, szárának és termésének összegyűjtése, elraktározása. ' ki

Next

/
Thumbnails
Contents