Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
A pásztorok viselete általában megegyezett a falubeli szegényparasztokéval. Az 1910-es, 20-as évekig gatyá ban /Fh./ /széles gatya - P., vászongatya - F., Pf.; libegős gatya Fka.; gáce - Kh., Nh./, vászoningben /Fh., Pf., lobogós ingujj - P.; széles ingujj - Kh.; széles ujjú ing - Fka.; kosuía Kh. , Nh./. jártak a csordások is nyári időben. A lábukra oslasmaszárból maguk készítette bocskor t /Ny., Fh. , Pf., P./ húztak. A múlt század végén Füzérkajatén lábszárvédő ftidzős habdá val hordta a pásztor a bocskort. A fejükön kalap ot, zsíros kalap ot viseltek. Amikor hidegebbre fordult az idő, vászonnadrág ot /Pf./ vagy üzletben vásárolt, un. kangárnadrág ot /Sz./ vettek a gatya fölé. Felül négynyüstös vászonból készült kitil t /F., Pf./ 7 vagy boltban vásárolt rokk ot /Ny., Fka., Fh./, kabát ot, húsárká t /Kh., Nh. Vh./ hordtak, a lábukra bakkanos ot /Ny., P., Fh./, boganée t /Kh., Nh., Vh./húztak. Díszesebb felső ruházati darab volt nyáron a lajbi /Pf., Fh./, gombos mellény /Kh./ és a oifra derekas /P./. Pusztafaluban még az 1930-as években is hordták a vászonnadrágot, vászonkabátot, a többi faluban azonban már az üzletben vásárolható ruhákra térteK át. Az 1950-es években, a régi viseletből már csak a bocskort lehetett megtalálni néhány pásztornál. A csordások vásáron szerezték be a rézből készült kürt öt, a rezeskürt öt /Pf./. Az állatok terelésénél volt szükség a bot ra /pal'ioa - Kh./ és a karikás ostor ra. A botot leggyakrabban barkóoafá ból /Fh., Kv., Fka., Sz./, 5 ritkábban galagonyából /Fka/ vagy somfáb ól készítették. Az érdén kinézett a pásztor egy kisújjnyi vastag egyenes vesszőt, és késsel négy sorban sürün bevagdosta. Másfél-két év múlva vágta ki, mire "jó rüoskös, görosös lett." Hogy tartósabb legyen, akáofából rakott tüz fölött megpörkölik vagy parázs közé dugva megpárgolják /Fh., Sz./, a héjét lehúzzák, majd egy napig oltott mészben tartják. A mésztől lemosva disznózsírral kenik be és a napon 76 megszárítják. Aki szép piros botot akar, egy hétre beteszi az istállóban a trágyalóbe./4.kép/ Az 1950-es évekig a legtöbb pásztornak volt karikás a /Fka./, karikés ostora /Ny., Fh., F., P., Kh./, kikötött ostor a /Sz./. Az ostor részei: nyél , karika , karikás vag y ostor , bojtok , sugár /Kh./. Az ostort a legtöbb csordás megfonta, de a nyél faragásához és díszítéséhez kevesen értettek. Filkeházán Szászak József, Kishutában Hrabóoki Márton foglalkozott ezzel, a 36
