Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

84 A csorda feloszlása utáni külön legeltetés a Zempléni-hegység falvaiban is éltalános /DENIA. 165. Szabadi I. gy./ Vö.: Varga Gy

., 1972. 364. 85 Vö.: Tagán G

.. 1939. 150. 86 Győrffy I

., 194l. 122.; Szabadfalvi J

., 1970. 60. 87 Szabadfalvi J

., 1970. 69. 88 Vö.: Paládi-Kovács Attila

, 1973. b. 431-462. 89 A szó bővebb jelentését és eredetét L.: Balassa I

., 1973. 301-303. 90 Vö.: Gunda B

., 1978. 138-139. 91 Nagyváthy J. szerint Lőcse környékén a XVIII. században is téli takarmányul szolgált a szalmával kevert erdei fü. Nagyváthy J

., 1791. I. 358. 92 A lombszénát az istállózó állattenyésztésben is országszerte felhasználták, elsősorban inségtakarmányként. Szabadfalvi J

., 1970. 72. 93 A rétekre vonatkozó adatokat L. részletesen: Balassa I

., 1964. 132-133. 94 A magyar korona..., 1897.; MStK. 99. köt.; Borsod-Abaúj-Zemplén megye története... 1970. Adattár. 95 Az országos adatokkal összevetve, a Hegyközben még rosszabb a rétek aránya. A századfordulón Magyarország összterületének 10,26 56-a volt rét. Gyimesi S

. , 1970. 52. 96 A magyar korona.,., 1897. 97 Vö.: Balassa I

., 1964. 135. 98 A füvek elnevezéséhez L.: Balassa I

., 1964. 135. és Ikvai N. , 1962. 32-33. 99 Szabadfalvi J.

, 1970. 76. 100 Vö.: Balassa I

., 1964. 136. 101 Éber E

., 1961. 99.; Balassa I

., 1964. 135.; Korponay J

., 1866. 284. 102 Vö.: Balassa I

., 1964. 136. 103 Balassa I.

, 1964. l6l. 104 Hasonló az elhelyezése a Zempléni-hegység falvaiban. /Ikvai N. , 1967. 21./. L. még: Balassa I

., 1964. 102-106. Györffy I., 1943. 90. 105 Paládi-Kovács A

., 1979.a. 462. 106 Balassa I

., 1964. 163.; Paládi-Kovács A

., 1969. 83. 107 Vö.: Ikvai N

., 1962. 48., Balassa I

., 1964. l6l. 111