Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

kZ Ez alatt a XVIII. század végén a telkibanyai határtól a bányácskal hatérig húzódó uradalmi erdőket értették. /OL.KL. Lad. 22. No.l45. k3 A krám kifejezés etimológiáját adja Gregor F

. tanulmánya /Gregor F

., 1968. 309-327./ kk Peterosák T

., 1979. 263. k5 így nevezték a két éves kort el nem ért növendékmarhát. k6 Peterosák T

., 1976. 131. A Zempléni-hegység több falujából szintén hajtottak me.rhát más község legelőjére. Pl. a baskóiak Olaszliszkén és Vámosújfaluban vettek legeltetési jogot. DENIA, 7^2. Bodó S. gy. ki OL.KL. Lad. 90. No.79. k8 OL.KL. 16. cs. No.I6l.; 17. es. N0.I69.; Éble G

., 1911-276. k9 Vö.: Tagén G.

, 1939. 1^2.; Ikvai N

., 1967. 56. 50 Leirását és fényképét a közeli Pányokról közli: Kunt E

. , 197**. 119-12*+. 51 A filkeházi közbirtokosság jegyzőkönyve. Rákóczi Múzeum Adattára, Sárospatak 72- 65. 2*4. 52 Legelőelkülönitésekhez L.: Peterosák T

., 1979. 261-280. 53 Egy holdat 1200 D-öllel vettek fel. Éble G

., 1911. 268-283. 5k Fényes E

., 1851. III. 89. 55 Korponay J

., 1866. 326. A gabonakonjunktúra következtében csökkenő legelőterület e korban országos jelenség volt. Éber E

., 1961. 276. 56 A magyar korona

..., 1897., MStK. 99.köt. 57 Csikvári A

., 1938. 78. 58 Ezek a szervezetek központi rendelkezésekre Jöttek létre, de falvanként més módon realizálódtak, A témához L.: Peterosák T

. , 1979. 261-280. 59 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár /BL./, Sátoraljaújhely. IV.B.-l4l7A.

2

+31;

i

+30. Kováosvágás esetében az önálló legeltetési társulat megalakítását a falu nagy területű közös erdői indokolták, amely ügyeit ezután a közbirtokosság intézte. 60 Az erdőügyekhez kapcsolódó tisztségek Ismertetésétől ezúton eltekintek. L.: Peterosák T

., 1979. 267. 61 BL. Sátoraijaújhely,IV/3.431.XV/17.83; BL.Miskolc,IV.B.409. 136; 211; 261. Saját gyűjtés. 109