Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

159 egyeznek, a szláv terminológiák párhuzamai észak és északkelet felé találhatók. A hegyközi podhardina /aldeszka/ az ukránoknál pudhorlioa néven, a cvoren /vonószög/ Kelet-Szlovákiában a Ciróka-völgy szoták falvaiban, svoren néven az ukrán Rusky Pótokban fordul elő. A zaniska /jéromszög - Fh./ zanoska néven Rusky Pótokban ismert. A különböző vizkiemelő szerkezetű kutak vegyes előfordulása a hegyvidéki és az alföldi kultúrelemek keveredését jelzi. A hegyközi állattartás más jelenségei szélesebbkörü kapcsolatrendszerbe illeszthetők, általánosabban elterjedtek. A széna és más takarmánynövények lakótelken történő tárolása jellemző az Észak-Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-Középhegységben. A szénának a lakóház padlásán való raktározása a magyar nyelvterület nyugati és északi peremén mutatható ló? ki. A hegyközi jászol értelmű váló kifejezés a magyar nyelvterület peremein általános, és összefüggést kell látni az un. bodonjászol és a jászol jelentésű váló szó elterjedtsége között. A bodonjászlak elsősorban a fában gazdag területeken /Zempléni-hegység, Gömör, Torna, Börzsöny-hegység, Bakony, Erdély/ fordulnak elő. A Hegyközben kizárólagosan használt 165 aroaljászol az egész magyar nyelvterületen ismert. A szarvasmarha első kihajtásakor végzett mágikus eljárások, a boszorkányok rontása és az állatok kicsinyeinek szemmelverése elleni védekezés, a pásztorok ünnepi megajándékozása széles körben elterjedt mind a magyarságnál, mind a szomszédos népek168 nél. Elles után a gyerekek vízzel locsolása az analógiás varázslat tipikus példája és Csongrád, Csanád, Békés, Hajdú, l69 Bihar, Szabolcs megyékben elterjedt. A locsolás közben mondott hegyközi szlovák rigmust a zempléni Kázmérban és Bre170 zinán sikerült feljegyezni. összegzésként megállapítható, hogy a Hegyközre egy olyan dombvidéki istállózó szarvasmarhatartás jellemző, amely a sajátos geográfiai körülmények, társadalmi-gazdasági viszonyok és a többirányú etnikus kapcsolatok hatására alakult ki az utóbbi évszázadban. A szarvasmarhatenyésztés hegyközi gyakorlata szemléletesen tükrözi a földmüvelés és az állattartás kölcsönhatását, egymásrautaltságét. 106