Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Kizárólag a Balkánról a Kárpát-medencébe telepített délszláv népelemek honosíthatták meg a trópusi népeknél emberek százmilliói számára táplálkozási célra használt, kenyérgabona-féleségnek számító cirokfajta, a durraköles termesztését is vidékünkön. Ennek óbolgárszláv neve szir volt,

15 a vele bevetett területet, ahol rendszeresen termelték, a magyar -s képzővel sziros-nak. nevezték Magyarországon, mint ahogy pl. a kukoricával bevetett területet kukoricásnak. A szir szó a nyelvfejlődés során (szaknyelven affrikálódással)

16 cir alakot vett fel, és a magyar nyelvterület azon részén, ahol a honfoglaláskor bolgárszláv népelemek éltek, vagy ahová a honfoglalást követően a magyarok ilyeneket áttelepítettek, ma is él e szó cir, ciru vagy cirköles alakban.

17 A Bódvaszilasi-medencében és környékén az Árpád-kori oklevelekben is szerepelnek és napjaink táj nyelvében is élnek, részben köznevekként, részben már eredeti jelentésük megértése nélkül, földrajzi nevekké kövülve az előbb felsorolt jellegzetes bolgárszláv, délszláv szavak. A Toplica víznév szerepel a mai Tornanádaska határát leíró 1280. évi oklevélben,

18 ma ugyanazt a forráscsoportot Tapolcának nevezi a nép. A szomszédos Torna-völgyben a Nagy-Várad-hegy lábánál fakadó langyos forrást egy 1314. évi oklevél Tapulca-fej néven nevezi, de Tapolca a neve egy bővizű forrásnak az Alsó-hegy Torna-völgyi lábánál is, a szögligeti r. k. templom előtt fakadó meleg vizet pedig Taplocának. nevezi a község népe. A Zemlén helynév a Torna-völgyben a Nagy-Várad-hegyhez kapcsolódva fordul elő a már említett 1314. évi oklevélben.

19 A honfoglalást követően itt együtt élő magyarok és bolgárszláv népelemek párhuzamos névadásának

2 ° tekinthető a Várad és Zemlén nevek együttes jelentkezése. A múlt században is Zemlény- vagy Zemplén-puszta néven szerepelt.

21

; A 'barlang' jelentésű és minden kétséget kizáróan bolgárszláv eredetű pest szó,

22 illetve összetételei számos barlang vagy barlangos hegy nevében szerepelnek a tágabb környéken. A Bükk hegységben Szilvásvárad és Felsőtárkány határán emelkedik a barlangos Pes-kő,

23 Hámor mellett van a Büdös1 s

Miklosich, F. 1872. 84; 1874. 232, 267. i6

BárcziG. 1967. 122. ll

UMTSZ 712-713. 1 "1280/1636: Torna megye közgyűlési jegyzőkönyvében 210. fol. OL Filmtár 1998. doboz. 19 AO 1.342-343. 20

KniezsaI. 1944. 21 Hnt. 1863.866. 22

Miklosich, F. 1862-1865. 562-563; 1874. 213; 1886. 235;Dénes Gy. 1973d. 5-6" 1980c. 23

Dénes Gy. 1975b. 25-28. 24