Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

ágtól elkobzott Torna várát a hozzá tartozó falvakkal, köztük Rákóval és Szentjakabbal együtt, a Nápolyi László csapatai ellen Zsigmond seregét vezér­lő Ezdegei Besenyő Pál horvát-szlavón bán, valamint Berencsi Sáfár István kapták meg 1409-ben királyi adományként, illetve Kő-Kapronca váráért cserébe. 18 A nagyhatalmú Bebek fivérek vagyonához azonban nem nyúlt a király, de 1403., illetve 1405 után már semmiféle országos tisztet nem töltöttek be többé. Zavartalanul és bőségben éltek hatalmas uradalmaikban, legfeljebb szomszédaikkal kerültek összetűzésbe időnként. 1415-ben Ezdegei Besenyő Pál sziavon bán, aki — mint említettem — a Tekus ispántól származó Tornai család kihalta után Zsigmond királytól meg­kapta adományképp Torna várát uradalmával — benne Rakó faluval — együtt, panaszt tett a királyi udvarnál, hogy a Pelsőci Bebekek, éspedig a néhai Imre vajda fia László és Detre nádor fia Miklós szárdi (szádvári) várnagyaikkal, valamint Szilas és Szentandrás községbeli jobbágyaikkal elhordatták a bán Rakó nevű falujából az ő jobbágyainak lekaszált szénáját, valamint Rákóhoz tartozó földeket és erdőket erőszakosan elfoglaltak, és azokat Szilas meg Szentandrás falvakhoz csatolták. Úgy látszik, hogy a két ellenkirály seregeinek valaha egymással szembenálló vezérei közt sosem szűnt meg az ellenségeskedés, sőt öröklődött a családban. A király a panasz nyomán vizsgálatra utasította a közeli jászói monostor konventjét, hogy kiküldöttjük egy környékbeli nemes­ember, éspedig Becskeházi Balázs vagy Péter, avagy Lenkei László vagy Be­nedek, avagy Nádasdi Zsigmond vagy Komjáti István részvételével vizsgálják ki az ügyet és idézzék bíróság elé a feleket. A jászói konvent jelentette is a királynak, hogy kiküldöttjük Komjáti István részvételével vizsgálatot folyta­tott le, és a bán panaszát alaposnak találva Bebek Miklóst és Lászlót szádvári várnagyaikkal együtt saját falujukba, Vendégibe idézte, hogy ott adjanak szá­mot az ügyről. 19 Zsenge utódai Zsigmond korában Az előbbi oklevélben az intézkedések kapcsán ugyan Zsigmond király neve szerepel, valójában helyette, de nevében az udvar valamelyik országos mél­tósága intézkedett. Zsigmond ugyanis még 1413 őszén az itáliai Lombardiába, "CsánkiD. 1890. 1. 237, 244. 19 Dl. 43.291. 6* 83

Next

/
Thumbnails
Contents