Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Tekus ispán utódai elveszítik Torna várát és tartozékait Itt most érdemes visszapillantanunk az 1249-ben Szalonna ésMartonyi megvásárlásával a Bódva völgyébe betelepült Tekus ispán utódainak további sorsára. Mint azt már tárgyaltuk, a család két ága 1340-ben megosztozott egymás közt azon az igen jelentős birtokon, amit a közös ősök szereztek, részben a család Nógrád megyei Jenő váráért és a hozzá tartozó birtokért cserébe a királytól, másrészt vásárlások révén. A Tornai ágé lett az osztozkodáskor sok más falu mellett a mai Bódvarákó és Tornaszentjakab is, és ez az ág kapott engedélyt Nagy Lajos királytól 1357-ben arra, hogy az ugyancsak nekik jutott és lassan várossá fejlődő Torna környéki birtokukon várat építsenek maguknak, így ők építtették fel Torna várát. A Tekus utódoknak ez az ága 1406-ban Tornai János gyermektelen elhunytával kihalt. A család másik ága, a Szalonnaiak, akikből a Színiek és Jósvafőiek is kiágaztak, már meg is egyeztek az elhunyt Tornai János özvegy édesanyjával, hogy az mit tart meg a maga kezelésében, és mit vesz át tőle nyomban elhunyt fiának apai ági osztályos rokonsága.

15 Zsigmond király azonban kétségbevonta, hogy Torna vára tartozékaival mint családi vagyon megilleti a Tekus leszármazottak másik ágát, és a várat a hozzá tartozó birtokokkal, mint kihalt családnak a királyra visszaháramlott vagyonát lefoglalta, a Szalonnai ágbeli igénylőket pedig arra utasította, hogy a birtokra vonatkozó jogaikat igazoló minden iratukat, okleveleiket néki Budán mutassák be. össze is szedték ők minden iratukat, legfőképpen azokat az okleveleket, amelyek rögzítették, hogy a család a Nógrád megyei Jenő váráért cserébe kapta IV. László királytól Szádvárt, valamint a körülötte elterülő Torna birtokot tartozékaival együtt. Mint korábban már tárgyaltuk, Szád várt és a hozzá tartozó falvakat, köztük Szilast is a Tekus-fiak valószínűleg a XIV. század elején, nem tudni milyen címen átadták Aba Amadénak, így a Tornai ág kihalása után már kifejezetten csak Tornáról, az 1357 után felépült várról és tartozékairól volt szó. Az említett cserét több későbbi király, így III. Endre, Nagy Lajos, sőt maga Zsigmond is oklevélben erősítette meg. A Szalonnaiak ezeket most mind összegyűjtötték, és felvitték Zsigmond királynak Budára. Az akkori magyar joggyakorlat szerint az 1340. évi teljes birtokmegosztás miatt úgy látszik vitatható volt, hogy az ősi családi birtokért cserébe kapott tornai birtoktestnek és a közös ősök által vásárolt többi birtok1 *ZsO II. 1. 564. 80