Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

BEVEZETÉS A Bódvaszilasi-medence vagy más néven Felső-Bódva-medence a Bódva folyó völgyének az Alsó-hegy keleti nyúlványa és a hidvégardói Nagy-kő közti völgyszűkület, valamint a Szalonna és Perkupa közti hegyszoros között, északkelet—délnyugati irányban hosszan elnyúló, erdős hegyek övezte, szélesre kitáruló szakasza. E könyvben a Bódvaszilasi-medencének súllyal a mai államhatártól a Jósva-völgy torkolatáig terjedő része történetét tekintem át. A medence általunk vizsgált szakaszát északnyugaton az Alsó-hegy hosszan elnyúló vonulata szegélyezi, melynek lábánál fakadó bővizű, soha be nem fagyó forrásokból kisebb vízfolyások sora fut a Bódvába: a Tapolca-, Pasnyag-, Vecsem-, Szilas-, Pólyás- és a Jósvával egyesülő Ménes-patak. A medence délkeleti oldalának domborzata tagoltabb; a hidvégardói Nagy-kő után a Sas-patak völgyét két oldalról közrefogó sziklás dombok következnek, majd a Kőszög és tovább a Juhász-patak völgyétől délre, a Bódva-völgy felé meredeken leszakadó oldalú Esztramos-hegy emelkedik, amely mögött a Mile-hegy, tovább délre a bódvarákói Nagy-oldal húzódik. A hosszan elnyúló, tágas medence nevét legnagyobb lélekszámú és központi fekvésű településéről, Bódvaszilasról kapta, amely közel háromszáz esztendeje a terület igazgatási székhelye. Szádvárnak az 1686. évi bécsi titkostanácsi határozat nyomán történt lerombolását követően Bódvaszilas lett a herceg Esterházyak szádvári uradalmának központja; a két világháború között járási székhely volt, majd a fölszabadulást követően végrehajtott járásösszevonások után, ma gyorsan fejlődő körzeti központ, amelynek vonzásterülete közel tucatnyi településre kiterjed. Ezek egy részének kialakulása a honfoglalás korába nyúlik vissza, de többségük nevének első írott említéséről a XIII. század második feléből van adatunk. A legtöbb környékbeli település neve — köztük Bódvaszilasé is, akkor még Szilas-ként — egy 1283. évi oklevélben fordul elő először, ezért tekinti 1983-at a Bódvaszilasi-medence lakossága 700 éves jubileumi esztendejének. A 700 éves ünnep alkalma késztet arra, hogy a folyamatban lévő, de korántsem teljes adatgyűjtéseim és kutatásaim befejezése előtt, részeredmények felhasználásával, vázlatos áttekintést próbáljak adni a Bódvaszilasimedence településeinek történetéről, vállalva azt is, hogy munkám bizonyára nem lesz mentes hibáktól és hiányosságoktól. Az évfordulóra tekintettel a súlypontot a kezdetekre helyeztem. A középkori eseményeket, a betelepülés kérdéseit, a 700 év előtti állapotot, a rendelkezésre álló szűk adatanyag ellené5