Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

A tisztelendő egri káptalan levelében foglaltak szerint az említett Komjáti és Minkefalva (Bódvalenke) határai pedig így húzódnak: Az első határvonal a déli részen kezdődik egy határkőnél, amely elválasztja Szentandrás falu határát, azután nyugatra tart és egy patakhoz, bizonyos Szakadék-rév nevű átkelőhelyhez ér és továbbhalad ugyanazon az úton, majd letér róla és egy Hollófészek nevű réten határkőhöz, innen nyugati irányba haladva egy nagy erdőn át a Bódva folyón lévő tjhíd nevű hídhoz ér. Azon átkelve északra fordul és egy Vecsem-patak nevű folyócskához, majd amellett felfelé haladva a Vecsem-kő nevű sziklához ér, amelyek elválasztják Szilas határát. Onnan továbbhaladva keresztülvezet (a határ) a Torna-hegyen (a mai Alsó-hegy fennsíkján) és a Holló-kő nevű sziklához ér, amely elválasztja Görgő falu határát. Aztán továbbhaladva eljut a Pasnyag-főhöz és a Pasnyag-patak mentén lefelé jőve az Ásvány-patakhoz ér, annak mentén keleti irányba haladva a Bódva-folyóhoz jut és abban vezet addig a helyig, ahol a Sas-patak a Bódva-folyóba torkollik. A Sas-patak mentén felfelé haladva a Sárosd-patakhoz (?) ér és annak mentén felfelé vezet a Sárosd-patak (? ) átkelőhelyéig, ott elválik a pataktól és egy Ábrahám-szöge nevű rétre ér, áthalad rajta és egy a Monos-hegyében fakadó forráshoz jut el, amely elválasztja Ardó (Hidvégardó) falu határát. Innen délnek tart, eljut Verbecse (ma Becskeháza) határjeléhez, amely elválasztja Vogius fiainak birtokától. Innen továbbhaladva Gyárfás szőlejéhez és ott egy úthoz ér, azon nyugatnak tart, majd letér az útról és a Kerekkörtvély nevű körtefához vezet, onnan felfelé halad és a Hosszúrakottyához ér s azon át lemenvén, visszaérkezik a legelső határkőhöz, ahol bezárul (a határvonal). Az említett Mile birtok (falu) határai pedig ilyen sorrendben következnek: Az első határvonal bizonyos Disznópásztor völgye nevű völgy fejénél kezdődik és azon a hegyháton keleti irányba tart Kovácsi falu felé, egy völgyben leereszkedik egy úthoz, túlmegy azon, elér egy határkőhöz és egyenesen továbbhaladva a Mile-pataka nevű folyócskához érkezik, átkel azon, eljut a Panyit köve (Panyi-kő) nevű sziklához, ott rátér egy útra, s azon halad Martonyi falu felé, eljut egy hegyhátra, ott egy úthoz ér, azon továbbhalad nyugatnak, majd letér az útról, eljut két határdombhoz, amelyek elválasztják Martonyi falu határát. Innen nyugatra tart, eljut Rakó falunak ugyanazon a hegyháton lévő határáig, majd egy gyalogúton az előbbi Disznópásztor völgyéhez vezet, és ott bezárul (a határvonal). Hogy pedig ezen adományunknak örök érvényessége legyen, kettős pecsétünk erejével megerősített jelen oklevelünket kiadtuk. Kelt udvarunk alkancellárjának, kedvelt hívünknek, a kiváló Bertalan mesternek keze által, az Úr ezerkettőszáznyolcvanharmadik esztendejében, uralkodásunk tizenegyedik évében, május 2-án." Ki volt az 1283. évi birtokszerző és hol birtokolt korábban? A birtokszerző Vid fia Zsengét®, annyit árul el az oklevél, hogy birtokos nemes volt az adományozott falvak szomszédságában, aki a király ausztriai hadjáratában az uralkodó szeme láttára halált megvető bátorsággal, hősiesen harcolt, és ott életveszélyesen meg is sebesült. Nevét az oklevelek Senge, Sengue, ill. a majd minden tulajdonnevet hibásan átíró 1636. évi másolatban Bengue alakban őrizték meg számunkra. A Senge név mai olvasása Zsenge és hogy nem tévedünk, azt egy földrajzi név 53