Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

tekintélyes Nógrád megyei nemes családból, pólyás címerük alapján ítélve talán a Kacsics-nem egyik ágából származtak. A családból Tekus 1244—45-ben komáromi ispán,

17 1247-től kezdve 1270-ig sárosi ispánként szerepel.

18 1249-ben Tekus és két fivére, Bot és Bács megvásárolták 100 ezüst márkáért az Örsúr-nembéliek szalonnai uradalmának egy részét: Martonyit és Szirost.

19 Ez az összefüggő földterület magában foglalta a mai Szalonna és Martonyi községek belterületét is, viszont az örsúr-nembéliek birtokában maradt akkor Szalonna határának Bódva jobb parti része és Martonyinak, a mai Köbölkút-pusztán át Martonyi érintésével a Rakacába futó Ürmös-pataktól keletre elterülő része; e két területrész csak évtizedekkel utóbb került az örsúr-nembéliektől Tekus ispán családjának kezére. Az 1249. évi adásvételt rögzítő oklevélből csak néhány, számunkra fontos részletet emelek ki: A szerződéskötésnél és határjárásnál északi szomszédként királyi erdőóvók jelentek meg, és a határ leírása is rögzíti, hogy a Szalonnától és Martonyitól északra húzódó terület a király úr földje, vagyis akkor még a tornai királyi uradalomhoz tartozott. Az egyik megvásárolt birtoktest neve Sziros, tehát Szalonna lakói vidékünkre a Balkánról behozott szir-t, mai Bódva-vidéki szóhasználattal cirt, cirkölest termesztették, ami amint erről az előbbiekben már írtam — akkor étkezési célokra szolgáló gabonanövénynek számított, természetesen csak azokon a vidékeken, ahol a bolgár hódítók által a magyar honfoglalás előtt a Balkánról betelepített délszlávok meghonosították. Az -s képző arra utal, hogy akik itt termesztették magyarok voltak, illetve 1249-re már elmagyarosodtak. Az oklevélben szereplő Szalonna és Rakaca földrajzi nevek is szláv eredetűek. A Rakaca-patak (eredetileg nyilván Rakovica) jelentése 'Rákospatak'. Miután Rakovica földrajzi név szerb-horvát és lengyel területen is előfordul, e névnek etnikumot jelölő értéke nincsen.

20 A Szalonna név jelentése 'sós', eredetileg minden bizonnyal a Bódva jobb partján fakadó langyos forrás, illetve patakjának neve volt, ezek vizének sótartalma ugyanis jóval magasabb a szokásosnál.

21 Mint víznév bizonyosan korábbi az azonos nevű helység, illetve birtoktest elnevezésénél. Ezek szerint a honfoglalás idején itt élhettek szlávok is, akik ezeket a vízneveket adták, és azt a kérdést, hogy ezek északi vagy déli szlávok voltak-e egyértelműen eldönti a Sziros helynév, 11 RA 1.2.226,239-240,242. 1 *RA I. 2. 260, 272, 275; II. 1. 7, S;Dl. 83.318. 19

DL 64.001;HO. VL 50-53. 20

FNESZ 536. 21 Dénes Gy. 1974b. 703. 44