Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Vendégek telepítése A szolganépek szolgáltatásainak kiegészítésére, a szélesebb körű munkamegosztás és a királyi udvarház jobb ellátottsága érdekében külföldi telepeseket is telepítettek királyaink a tornai uradalomba, az ilyen telepesek neve akkoriban latinul hospes (olvasd: hoszpesz), magyarul vendég volt. Településeik kedvezményeket, kiváltságokat élveztek, szabadon választhatták bíráikat, papjaik megtarthatták az egyházi tizedet stb. A telepítés nehéz és költséges tevékenység volt, évszázadokon át csak az uralkodónak és a legnagyobb birtokosoknak volt rá lehetőségük. Az első ilyen település ezen a vidéken Vendégi lehetett,

65 mert csak akkor nevezhették így a környéken lakók ezt a vendégek lakta települést, amikor más falvakban még nem éltek külföldi telepesek, amikor még ez volt errefelé az egyetlen vendégtelepülés, hisz különben nem lett volna a név megkülönböztető, nem lehetett volna tudni, hogy melyik vendégfaluról van szó. Hospesek éltek utóbb Hidvégardón is,

66 de ezek minden bizonnyal Vendégiből települtek, terjeszkedtek át a szomszédos királyi erdőóvók, erdészek földjeire. Korai telepesfalu volt az akkor meg a tornai uradalomhoz tartozó Olaszi, a későbbi Szepesolaszi is.

6 7 Tornába cseh vendégeket telepített valamelyik királyunk,

68 Szőlősardóba valószínűleg németeket,

69 és telepesek költöztek Jászóba is.

70 Szentandrás is külföldi telepesekkel benépesített falu volt, lakosai a későbbi oklevelekben előforduló nevekből, de legfőképpen kettős-szentélyű kis templomából és annak védőszentjéből ítélve délnémet, talán tiroli bányásztelepesek lehettek, akiket valamelyik királyunk még a XII. században telepíthetett ide,

71 mert a hazánkban egyedülálló, délnémetországi előzményekre utaló ikerszentélyes templom felépítését a legutóbbi műemléki helyreállítást végző építész műemlék szakértő a XII. század végére teszi.

72 A királyi uradalmak, miután hosszú idő alatt, sok-sok munkával és nem csekély költséggel kialakultak, kiépültek, királyi udvarházukkal, erődítményeikkel, szervezett templomos falvaikkal, szolgáltató településeikkel, kivált65 RA 1.3.422. 66 DL 12.202 61

Fejér IV. 1. 278. "VáradiReg. 367.§. 272.1.; idézi Györffy Gy. 1963. 740. «*ZO II. 329-340. 70

7LFasc. 13. No. 7. 71 Dénes Gy. 1972.91-97. 12

Schőnerné Pusztai I. 1980. 132-133, 136,140. 30