Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

lehettek hát azok „a lakosok", „a nagyszámban összegyűjtött parasztság", „az a nép", akikről Anonymus ír? Az avar birodalom bukása után helyben maradt későavar népesség mellett, Ungvár—Munkács vidékéhez hasonlóan, azok a balkáni délszlávok élhettek itt is bolgár uralom alatt, akiket Anonymus szerint Bulgária földjéről a Nagy Kán, Bulgária fejedelme telepített az oroszok és lengyelek határára. Külön említés nélkül is magától értetődő, hogy rab népeket csak a nagyobb tömegű honfoglaló magyarok mellé és közé lehetett telepíteni, tehát a későavarokkal és a bolgárszláv néptöredékekkel együtt magyar szolganépek, félszabadok és katona népelemek is letelepültek a benépesített területen, sőt éppen ezek képezték a lakosság túlnyomó többségét. Hogy hazánkban a honfoglalás idején és beolvadásukig még azt követően is, a Duna-kanyartól a Keleti-Kárpátokig húzódó területen — így a Bódva völgyében is — bolgárszláv népelemek éltek, azt számos magyar és szláv nyelvész már a múlt században megállapította. A századforduló idején ASBÓTH Oszkár bizonyította ezt nagy alapossággal.

7 Azután MELICH János foglalkozott ezzel a kérdéssel.

8 Sok más általa elemzett bizonyító erejű délszláv eredetű helynév közül itt csak a 'melegvíz' jelentésű Toplica>Tapolca~Taploca, valamint a 'földvár' jelentésű Zemlin>Zemlény~Zemplén földrajzi neveket emelem ki,

9 amelyeket PAIS Dezső is egyértelműen bolgár-szláv eredetűnek minősít,

1 ° és mindkettőt déli szláv előzményekből vezeti le KISS Lajos is.

1 x KNIEZSA István korábbi munkáiban fenntartással kezeli ezt a kérdést és csak a Zemplén földrajzi név délszláv eredetét valószínűsíti,

12 de utóbb a vitathatatlanul bolgárszláv pest szóból, illetve összetételeiből kialakult földrajzi nevek elterjedési területén bizonyítottnak tekinti a bolgárszláv népelemek kora középkori jelenlétét.

13 Saját kutatásaim további adalékokat is felszínre hoztak. Minden kétséget kizáróan délszláv eredetű a 'víz, vizenyős mélyedés, víznyelő, gödör, aknabarlang'jelentésű omboly tájszavunk, amely már XIII. századi oklevélben is szerepel és a mai élő tájnyelvben több településen zomboly, másutt zsomboly vagy zombor alakban ejtik, sok helyütt már földrajzi névvé rögzültén.

14 n

Ásbóth O. 1983. 'MelichJ. 1921. 'MelichJ. 1929. 86-92,102, 109-121. 10 Pais D. 1975. 167,171. ll

FNESZ 629. 719. i2

KniezsaI. 1938.417. 13

KniezsaI. 1963.28-33. 14

Dénes Gy. 1979. 177-184. - őszinte köszönetet mondok Király Péter professzornak, aki e kérdésben velem konzultálni szíves volt, és készséges tanácsaival segített. 23