Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Egy további érvet sem hagyhatunk figyelmen kívül, ha Észak-Magyarország és benne vidékünk viszonyai anonymusi leírásának hitelességét vizsgáljuk. Több kutató is felfigyelt már arra, hogy Anonymus az egész országon belül talán a legrészletesebb helyismerettel éppen Borsodban és Hegyalján rendelkezett. Talán itt született, itt nőtt fel, vagy családjának lehettek itt birtokai, ezért ismerte alaposan ezt a vidéket.

s9 E terület honfoglaláskori népességének nemzetiségi viszonyaira vonatkozó közléseit ezért fokozott bizalommal fogadhatjuk, mint ahogy ezt Anonymus egyik legszigorúbb kritikusa GYÖRFFY György is teszi.

60 A IX. századi bolgár hódításokat rögzítő korabeli források és Anonymus leírása nemcsak hogy nem mondanak ellent egymásnak, de kiegészítik és igazolják egymást. További és az előbbieket mindenben alátámasztó bizonyítékokat a bolgárszlávok középkori észak-magyarországi jelenlétére az Árpád-kori oklevelekben foglalt és sok helyütt még ma is élő számos bolgárszláv eredetű földrajzi név és népi tájnyelvi köznév fennmaradása révén a nyelvtudomány segítségével kaphatunk. A nyelvészeti adatok a Duna-kanyar nyugati vidékétől, a Gerecse-hegységtől Budapesten, Nógrád vidékén, Borsodon, Gömörön, Tornán (beleértve a Bódvaszilasi-medencét is) egészen Zemplénig és Ungig, tehát a Keleti-Kárpátokig bizonyítják bolgárszláv népelemek kézépkori jelenlétét. De ezeknek az adatoknak részletezésére az Árpád-kori okleveles adatok kapcsán és kifejezetten a Bódvaszilasi-medence és tágabb környékének tárgyalásakor térünk vissza. GyörffyGy. 1975.21. 1 Györffy Gy. 1970b. 228. 20