Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

42. kép. Faoszlopos folyosóval épült lakóház. Domaháza, Borsod m. Paládi-Kovács A. felv. 1960. A falon feszület, kicsiny tükör, szentképek és a díszesebb tányérok függtek, ezért a háznak ez a sarka joggal nevezhető „kultikus saroknak". A „sarkosan" elhelyezett „bárdolt asztal" lapja levehető volt a facsapokkal, ékekkel összefogatott széles kecskelábakról, alatta jókora fiók rejtőzött. Ülőhelyül támla nélküli lócák szolgáltak, amelyeket a falak mentén a földbe ásott tőkékre, lábakra fektettek. Bárdolt tölgyfából készült széles pallók voltak ezek is, mint az asztal lapja, vastagságuk kb. 10 cm lehetett. Három fal mentén állt ilyen lóca, a ház sarkainál összeértek, s amellett néhány kisebb, négylábú rengő, alacsony, hosszúkás kisszék tartozott a helyiség bútorzatához. Aludni a lócán és a kemencén lehetett, ágy ritkán volt az első házban. Az utolsó száz évben a régi lakáskultúra alaposan átalakult. Az átalakulás szakaszosan ment végbe, kihatott az építőanyagokra, a füstelvezetés és a tüzelőberendezések formáira, a tetőszerkezetre és a bútorzatra egyaránt. Egyes rétegeket, így a rátarti, volt kisnemességet és a vagyonos úrbéres parasztokat előbb érintette a változás, mint a szegény zselléreket, elszegényedő parasztokat. Falvanként is mutatkoztak fáziseltérések, mert a központokhoz, forgalmas helyekhez közelebb eső településeken, Ózd környékén és a Sajómedence peremén előbb kezdődött az átalakulás. >. 90