Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

1. kép. A cserfa erének megcsapolása fejszével. Domaháza. Borsod m. Paládi-Kovács A. felv. 1964. kaiak nemcsak a Bükkben, de egyes barkó falvak határában is vállaltak szénégetést (Domaháza, Hangony). Sok tűzifát használtak fel mészégetéshez, különösen a Barkóság peremén, Uppony és Bélapátfalva határában, ahol évszázadok óta ismert erdei ipar. Mészégető kemencéket lehet látni távolabb, Ózd környékén is, de oda a mészkövet és a munkásokat a Bükkből viszik. A kemencéket mindig olyan helyen építették, ahol elegendő fa volt az égetéshez. Először alkalmas, nagy gödröt ásnak, azt körben nagy kövekkel felfalazzák, majd a talajszint fölött építik tovább, míg kb. 2 m magasan boltozatosán tetőzik. Hagyományosan a követ stangávú (vasrúddal), csákánnyal termelték ki, az apraját kosárban, a 29