Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

A hiedelemtörténetek külön csoportját alkotják az ördöngös kocsisokról, bacsóktól és molnárokról keringő históriák. Közkeletű hiedelem a Barkóságban, hogy a régi vízimolnárok egyikének-másikának hatalma volt a patkányok fölött. Ilyen patkányüző molnár volt az upponyi malomban Adorján István. Egyszer a szomszéd falvakból ott őrlető, s a malomban megháló gazdák meglesték, hogy holdvilágos éjjelen tiszta búzát szórt a malomudvaron összesereglő patkányoknak és beszélt hozzájuk: „Mind egy szemig felszedjétek, azután meg vízen alá Bánhorvátig, Boros András nagy malmáig meg se álljatok. Ott örökre tanyázkodjatok, ő lesz még csak jó gazdátok." A patkányok sok százan, ezerén vízen alá le is mentek és ellepték a patkányűző molnár haragosának a malmát. Halála előtt az összes Bán-völgyi vízimalomból oda küldte a patkányokat. Ez a nevezetes molnár az ördöggel cimborált a vidéken élő nép hiedelme szerint. Éjjelente az Upponyi-hegység egyik nagy barlangjában, mészkő üregében kártyázgatott, tanácskozott az ördöggel. Fejük felett egy szál lószőrön nagy malomkő forgott ebben a sziklaüregben, az ördögfészke nevű barlangban. Éjszaka el is kerülte a vidék népe a mészkősziklát, a szoroson mindenki lehetőleg nappal igyekezett átjutni. A sziklaszoros legtetején látható kereszthez több történet kapcsolódik. Egyik szerint onnan vetette le magát egy szép, szerelmes leány, s az ő emlékére állították. Más változat szerint az a kereszt mentette meg a sziklákon epret, szamócát gyűjtögető leányt, az egyik barlangból kibúvó és a leányt üldözőbe vevő sárkánytól. Erről a keresztről azt is szokták mondani, hogy a pápista Barkóság és a protestáns vidék határát jelöli. Katolikus hagyomány szerint a luteránusok tervbe vették az ő megtérítésüket is, de Herkó páter szembe fordult velük. Kiokosította híveit, hogy az idegennel mondassák el az „üdvözlégy Máriát". Ha nem tudja elmondani, az ördög próbálkozik általa, azért verjenek rá egy sort és kössenek útilaput a talpa alá. (Herkó páter történelmi személy, aki a 17. században élt Jászon. Hírhedt volt protestánsokat üldöző fanatizmusáról.) Keringenek történetek nevezetes, tróbált kocsisokról is. Ezek akkor érték utói az úri hintókat, amikor akarták. Dédes környékén a század elején élt ilyen híres kocsis. Volt egy kurta nyelű kis baltája, annak a fokával háromszor megkocogtatta indulás előtt saját kocsiján a tengelyvégszöget. Háromszor mormolta: ,*Úgy akarom, úgy legyen." Kis baltája akasztott embertől származott rá, varázsereje volt. Azt is meg tudta tenni ez a kocsis, hogy a négylovas úri hintó ostorhegyes lovát vágta közben egeressé tette, és az görcsbe rándulva terült el a földön. Ha bal tenyerével végigsimította a tartóláncot, tartószijat, majd meghúzta vele egyik lovának farkát, az idegen kocsis el sem tudott 11 161