Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

8. A TÁRSADALOM ÉS A CSALÁDI ÉLET A Barkóság a 19. század végéig jellegzetesen kisfalvas vidék volt, vi­szonylag sűrű településhálózattal. Legkisebb falvainak népessége az 1900-as népszámlálás idején nem érte el az 500 főt (Center 235, Susa252, Mónos­bél 246, Kissikátor 289, Bükkmogyorósd 315, Lénárddaróc 386 lélek), s az aprófalu, mint társadalmi egység is viszonylag homogén maradt. Ekkor azon­ban a vidék falvainak többsége már az 500—1000 lelket számláló települések kategóriájába tartozott, nem utolsósorban az ipar és a bányászat népesség­tartó és -vonzó hatására. Nemcsak a bányászkolóniákkal megduzzadt Királd, Járdánháza, Csépány, hanem a bányában munkát lelő Mercse, Bóta, Sáta stb. népe is megszaporodott a múlt század derekától kezdve, s kinőtt az apró­falvak közül. Régen is kiemelkedtek a vidék településhálózatából a nagyobb határral rendelkező, központi szerepkörű települések. Ezek népessége 1900-ban már meghaladta az 1000 főt. (Arló 1679, Hangonyl451, Cser­nely 1227, Borsodnádasd 2127, Várkony3516 lakos.) Mind több kicsiny középkori település összeolvadása révén növelte meg határát. Népességüket — különösen a két utóbbiét - az ózdi és nádasdi vasgyárban dolgozó jövevé­nyek nagy száma duzzasztotta. (A századeleji kivándorlás ezt a vidéket nem érintette, s a vándorlási különbözet igen jelentős többletet mutatott.) Termé­szetesen a bevándorlók többsége ózdon, a gyár közelében telepedett meg. Jelentős település volt a vidék peremén Bélapátfalva és Dédes. Utóbbi Felső­Borsod országgyűlési választási körzetének központja volt még az 1920—30-as években is. Az említett nagyobb települések egyházigazgatási (esperesi) és köz­igazgatási központok voltak, körjegyzőséggel. Többségük uradalmi birtok­központ (Apátfalva, Dédes, Csernely, Várkony), s már a nagyipar kibontako­zása előtt kisebb manufaktúrák működési helye volt. Szerepüket növelte, hogy vásártartási joggal rendelkeztek, s az országos állat- és kirakodóvásárok a vidék kereskedelmi központjaivá avatták őket. Társadalmuk polarizálódott, erősen rétegződött, különösen a kapitalizmus korában. 124

Next

/
Thumbnails
Contents