Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

szempont szerint évenként sorsolták, osztották egymás közt a földet. Történhetett az osztás aszerint, hogy valaki, illetve elődei mennyi irtást vállaltak föl, és teljesítettek, aszerint, hogy hány igás ökör van, illetve hogy hány eke állítható ki, de történhetett az osztás házhely szerint is. Mivel az irtásokat közösen végezték, és az idők során több darab irtásföld keletkezett, s az osztást eszerint végezték, egy-egy embernek eleve csak több, apró darabban álló parcellái lehettek. A telekaprózódást önmagában a sok kis parcella még nem mutathatja; nem ha ezek a parcellák más-más dűlőben helyezkednek el. Ez ugyanis az irtás természetéből fakad. Az osztozkodás során legfeljebb a szétszórt dűlőkben feleződnek, harmadolódnak a földek az örökösök között, de ezzel egy ember kezén nem több darabban lesznek a földek, mint elődeinél voltak, hanem csak kisebb darabokban. Ebből pedig — jobbára még a tagosítások előtt — következtetni lehet, hány darabban is, vagy hányszor is kezdtek erdőirtásba. A szántóként használt földek nem mindegyike tagolódott a nyomásrendszerbe. Az úrbérrendezéskor azonban minden nyomásrendszerbe tartozó szántót a telki állományba soroltak. Nem vették be viszont a fiatal irtásokat és a csak időszakosan művelt földeket. A jobbágyfelszabadítás utáni birtokviszonyokat vizsgálva kitűnik, hogy a parasztok kezén jóval több föld van, mint amennyi az úrbéres földek közé tartozik. Hogy aztán ezek a szántók nyomásba tagolódtak-e, vagy sem, nem tudni, egy művelési forma megléte azonban bizonyosnak látszik. Nevezetesen a Hoffmann Tamás által leírt istenmezeji példáról van szó.

19 Van a határnak egy része, amely nem tartozik a nyomásba, s csak időszakosan művelhető. Több éves pihentetés után kiirtják a cserjét, gazt, s néhány évig művelik itt a íöldet. Majd ismételt pihentetés következik, utána megint művelés. E parlagoló rendszer Istenmezején még századunkban is eleven gyakorlat — itt a partos részeket kapával törték fel, mit eke nem járhat —, területünkön azonban már csak a határnevekből lehet következtetni a parlagolásra. Ezt megelőzően álljon itt egy korai, 1702-es adat: ,,. .. mikor az kápolnaiak szántottak is az Cserje mellett lévő pallagokat Szőllős Ardaiaktul követték ki."

20 A parlag szó (elhanyagolt, műveletlen, heverő föld jelentésben)

21 e korban már csak olyan szó mellett szerepelhet, melynek jelentése mindig művelt, örökszán19 Hoffmann 1956. 20 OL. Csáky es. levt. P. 72. Szendrő: uradalmi iratok Fasc 96 a. Szőlősardó. 31 Kázmér 1951. 43