Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

E vázlatos ábrázolásból kiderül, hogy a kukorica már kezd betörni a nyomásföldre, a fekete ugar felére csökken, s csak hatévente pihen a föld, nem teremve kultúrnövényt. Az ősziek alá továbbra is háromszor, a tavasziak alá egyszer szántanak. Ha viszont ültetés után következik az őszi gabona, nem kap csak egy vetés alá való szántást, s rendszerint elmarad a trágyázás is, mert ültetés előtt igyekeztek azt elvégezni. A földek szabályos, háromévenkénti trágyázása is megváltozik, miszerint egyes darabok kettő, majd négy év múlva — s így ismétlődően — jutnak trágyához. A kukorica egyszer megszántott földbe kerül. Az 1930-as évekre jóformán mindenhol eltűnik a fekete ugar, s helyét a zöld ugar és az ültetés veszi át. B—Z/A—ló/bük—B/R—Á—kuk/fU Erre az időre a búzával és rozzsal bevetendő földek felét kell csak háromszor szántani, s felét csak egyszer. A tavasziak és az ültetés alá szánt földeket viszont már igyekeznek kétszer, az őszi mélyszántás bevezetésével megforgatni. Az évi szántások száma ötre emelkedik ezzel. A négyes vetésforgó, immár a fekete ugar elhagyásával, a 30-as évektől kezdve válik általánossá (őszi—tavaszi—pillangósok—ültetés), ott, ahol nincs vetéskényszer. Mielőtt a vetésforgóban (nyomásokban) és vetésforgón kívül termesztett növények termesztését és feldolgozását ismertetném, egy hozzávetőleges eszköztörténeti áttekintést kell nyújtanom. Eszközök a paraszti háztartásban: Természetesen nem célja a dolgozatnak, hogy minden tárgyféleség minden egyes darabját, s így akár több százat is ismertessen, csupán a termelést alapvetően meghatározó, a termelékenységet átalakító vagy csak módosító eszközre figyel. Mint legfőbb szempont, az egyes háztartások eszközkészletének bemutatása merült fel. Ahhoz, hogy az elvetett magból emberi táplálkozásra alkalmas liszt, állati takarmányozásra alkalmas dara legyen, a művelés során számos munkafolyamatra és munkaeszközre van szükség. Ezeket a munkafolyamatokat (a különböző tárgyakkal) nemcsak a parasztgazdaság végzi, hanem időnként külső segítséghez folyamodik. A specializálódást, s ezzel a fejlettebb termelést épp az mutatja, hogy egy-egy mozzanatát vagy akár egészét a munkának, mikor bízza más körökre a parasztgazdaság. Sokáig a munkadarabok nagy részét is maga a paraszt készíti, s csak a vasárut kénytelen beszerezni. Maga eszkábálja össze bútorait, s varrja ruházatának némely darabját. Legtovább azonban a mezőgazdasági termelés kizárólagosságához ragaszkodik. Most — ha utaltam is más jellegű eszközökre és tevékenységre — csak a földművelés tárgyaira, és esetenként e tárgyak előállítására 72