Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

A Szendrő környéki falvakban a művelési ágak arányai meglehetősen egyenletesen oszlottak el egymás között. A fő termények a szántóföldi gazdálkodásból kerültek ki, emellett szőlő és gyümölcs is termett, de csak annyi, amennyi egy-egy háztartás szükségleteit fedezte. A délebbre eső területeken a gazdálkodásnak más alternatívái is ismertek. így különösen a szőlőtermesztésre kell utalni. Sajószentpéter és Miskolc környékén egyes falvak határában meglehetősen nagy és összefüggő szőlőterületek voltak, a 19. század végi filoxérajárványig. Míg a Szendrő környéki falvak határában egy hold szőlőre 12—18 hold szántó esik (Edelény 22,8; Szendrő 15,8; Szalonna 18,0; Martonyi 28,6; Ládbesenyő 26,5 stb.), addig Sajószentpéter és Miskolc környékén ez az arány 0,7 és 4,0 között mozog. (Diósgyőr 0,7; Alacska 0,9; Kápolna 3,0; Sajószentpéter 3,0 stb.). Jóllehet, ezekben a határokban extréneusok jelenlétével is számolni kell, az azonban nem vitaiható, hogy a jobbágyok között igen sok az olyan, aki csak szőlőmüveléssel foglalkozik. Hogy ezen művelési ágaknak a falvak határán belüli elhelyezkedését a dolgozat szemléltesse, s ábrázolható legyen a termelés térbeli szerveződésé, valamint a fentiekben már részben ismertetett határstruktúra — bemutatom az edelényi járás földhivatalában végzett vizsgálataim egy részét.

24 Az egykori Abaúj és Gömör megyékben 1867—69 között készítették el az egyes falvak birtoktérképeit. Borsod megyében ez csak 1890—1924 között készült el. Míg az előző felmérés rajzai meglehetősen részletesek voltak, s rajtuk jól látszik a határ tagoltsága, a szántó keletkezésének fokozata, s így a szántók különböző iránya, addig a későbbi térképek már inkább a tagosított határt mutatják, a közeli tagok összevonását. Az utóbbi esetben összefoglaló vázlatok is készültek, melyek megkönnyítették a közlést. Edelényi Járási Földhivatal Kataszteri Térképek. 48