Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

a 14. és 16. század között több falu eltűnik, ez a jelenség a 17. és 19. század között nem figyelhető meg. A 16. század elejére már kialakult falurendszerben a török háborúk okoznak némi változást. A Bódva völgyében néhány faluból elvándorol a népesség és védettebb, nagyobb községbe költözik. Az a község, ahová a lakosság többsége menekül, illetve az a község, amelyik az elhagyott falu mellett fekszik, kezelésbe veszi a szántókat, réteket. A falvak elnéptelenedése nem jár együtt tehát a művelt területek pusztásodásával. Ezek a határnövekedések nem voltak gyakoriak, csak két település területét gyarapították. Ez a két település — Szendrő és Edelény — kiemelkedve környezetéből, kedvező fekvését kihasználva (fontos út, átkelőhely), gazdasági hatalomra tesz szert, még a török megjelenése előtt. Amikor aztán a hódítók megszállják a vidéket, az emberek védettebb, nagyobb helyre menekülnek. Sokan behódolnak a törököknek, vállalják bizonyos mennyiségű adó megfizetését, sokan viszont az ellenállást választják. így tesz a szendrői vár, s ezzel a közeli falvakat —. melyek a jövő-menő csapatok útjában állnak — pusztulásra ítéli. A parasztok pedig a biztonságos helyre húzódva felduzzasztják a védelmi központokat. Ennek következtében pusztává válnak Szendrő közelében Csehi, Ivánka, Garadna, Kazinc; Edelény közelében pedig Sáp, Császta és Cseb. E falvak határát előbb a mezővárosi parasztok bérelik, és ún. puszta szántóként használják, a majorsági gazdálkodás kiterjesztésével azonban kiszorulnak innen, és ettől kezdve a szántók földesúri kezelésbe kerülnek.

5 Az idők során persze több falu is elnéptelenedett, de hamarosan új lakók szállták meg, s így a település és a határ szerkezete egyaránt változatlan maradt. Ez pedig azt.jelenti, hogy egy-egy településen évszázadok óta meglevő és uralkodó formák tanulmányozhatók. A település növekedésének elvei ugyancsak állandók, a legtöbb kisfaluban a mai napig nem változtak meg a középkori formák. Az alábbiakban megkísérlem leírni a település szerkezeti elemeit, ezen elemek viszonyait, azokat az elveket, amelyek irányítják a kialakulást és a fejlődést, megkísérlem feltárni a település és a határ kapcsolatát, a gazdálkodás változásával járó határszerkezeti változásokat és bemutatom a határszerkezetet és a határhasználatot. A településszerkezet vizsgálatánál többek között meg kell különböztetni elemeket és elveket (elveknek nevezem a gazdaság, a társadalom, és a kultúra által meghatározott, a lakott emberi telepet létrehozó szabályok rendszerét). A két fogalom egymáshoz való viszonyát, e viszony időbeli változását nem taglalom, annyi azonban & Maksay 1959; Faragó in: Sápi 1973/a. 21