Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

32. kép. Bódvaszilasi káposztaárusok az edelényi vásárban nak, úgy a lovaknak és sertéseknek sem volt kiemelkedő, nagy vonzáskörzettel rendelkező vására. Az emberek a 19. század második felében továbbra is a vásárokban szerezték be ruházatuknak a mások által készített darabjait. Noha már számtalan környékbeli kisiparos dolgozik az itteni parasztoknak, még főleg a miskolci és kisebb mértékben a sajószentpéteri iparosok termékei az uralkodók és keresettek. A nagyobb ruhadarabok vására ezért inkább a délibb helyeken alakult ki, Sajószentpéteren, Edelényben. A vasárukat még szintén a vásárban szerezték be. Szendrőn és Tornán, de felkeresték Metcenzéfet is. Bútorokat már minden vásározóhelyen készítettek, helybéli asztalosok. Az egyéb kisiparosok képviselői, mint kefekötők, kötelesek, szíjjártók, mindenhol dolgoztak, s kínálták áruikat. Edényekkel jobbára a gömöri fazekasok látták el az itteni parasztokat, de a századfordulótól kezdve nem vesznek mást a környékbeliek, mint tejesfazekat, és immár gyári keménycserép-edényeket. A 20. század első fele jelentős változást hoz a vásárok életében, így szomorú sorsot hoz számtalan kisiparosnak, és más lehetőséget kínál a parasztnak. A kapitalizmus főleg azoknak a kisiparosoknak 133