Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

aprózódását, csupán az egész telkek egy része osztódott kétfelé. A íelszabaduló jobbágyok átlagban fél-negyed telkesek voltak. Ök képezték a társadalom egyharmadát, mellettük a zsellérek módosabb rétege is birtokos paraszttá vált. Külön gazdatársulatba tömörültek, s még a felszabadításukkor nagyobb erdőt, legelőt kaptak. Az 1870es évektől több föld-, erdővásárlási alkalom is adódott, ekkor sokan teremtették meg paraszti gazdaságuk alapjait. A volt zsellérek először az állattartó gazdaságot választották. Takarmányszükségletüket jobbára részes szénamunkák vállalásával szerezték be. Legelőjük volt, külön apaállatot tartottak stb. Gabonaszükségletüket részint régi, részint új eredetű irtásföldjeiken termesztett gabonával, jelentős mértékben pedig kepés aratás vállalásával nyerték ki. Télen cséplést kerestek. Távoli munkahelyekre nemigen mentek, munkaerő-migráció nem alakult ki. Az öröklési rendszer a feudalizmus utolsó századában konzerválta a kialakult telekrendszert. A telket egy gyermek kapta, a többiek esetleg állatokat, irtásföldeket, szőlőt örökölhettek. A kapitalizmusban — különösen az egyenlő osztály elv elfogadásával — megkezdődik az úrbéres földek osztódása, előbb csak az összes fiú, majd a lányok bevonásával. Ennek következményei — az erőteljes telekaprózódás, elszegényedés, további differenciálódás — a század végére érezteti hatását.

7 összegezve: Abodon a jobbágyfelszabadítás kedvező viszonyokat talált, nagy határú faluban egy földesúr alá tartozott minden jobbágy, a szolgáltatások egységes rendszere uralkodott. Még nem aprózódott el a telek, a szántók hat darabban feküdtek. Lényegében ez a fejlődés jellemző Galvácsra is. Csáky-birtok volt, lakosai az abodiakkal egyidőben települtek be. (Itt kell megjegyeznem, hogy mindkét falut főleg görög katolikusok lakják.) Szuhogy 1771-ben Okolicsányi György és Antal fele-fele részben birtokolták a falut. Az úrbéri telkek száma 15 volt, s ezt 20 jobbágy használta. A rendezés során igen szabályosan állapították meg az egyes jobbágy birtokokat, de nem a házhelyeket, hanem bizonnyal az igaerejüket és használt szántóikat vették figyelembe. így 6—6 hatnyolcados meg 4—4 négynyolcados telket alakítottak ki. Egyikőjük 3, másikuk 2 házas zsellért „kapott". A telkeket is a harmadik osztályba 1 IVIattyasovszky 1904. 302—317. 12