Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

aprózódását, csupán az egész telkek egy része osztódott kétfelé. A íelszabaduló jobbágyok átlagban fél-negyed telkesek voltak. Ök ké­pezték a társadalom egyharmadát, mellettük a zsellérek módosabb rétege is birtokos paraszttá vált. Külön gazdatársulatba tömörültek, s még a felszabadításukkor nagyobb erdőt, legelőt kaptak. Az 1870­es évektől több föld-, erdővásárlási alkalom is adódott, ekkor sokan teremtették meg paraszti gazdaságuk alapjait. A volt zsellérek elő­ször az állattartó gazdaságot választották. Takarmányszükségletüket jobbára részes szénamunkák vállalásával szerezték be. Legelőjük volt, külön apaállatot tartottak stb. Gabonaszükségletüket részint régi, részint új eredetű irtásföldjeiken termesztett gabonával, jelen­tős mértékben pedig kepés aratás vállalásával nyerték ki. Télen cséplést kerestek. Távoli munkahelyekre nemigen mentek, munka­erő-migráció nem alakult ki. Az öröklési rendszer a feudalizmus utolsó századában konzer­válta a kialakult telekrendszert. A telket egy gyermek kapta, a töb­biek esetleg állatokat, irtásföldeket, szőlőt örökölhettek. A kapitaliz­musban — különösen az egyenlő osztály elv elfogadásával — megkez­dődik az úrbéres földek osztódása, előbb csak az összes fiú, majd a lányok bevonásával. Ennek következményei — az erőteljes telek­aprózódás, elszegényedés, további differenciálódás — a század vé­gére érezteti hatását. 7 összegezve: Abodon a jobbágyfelszabadítás kedvező viszonyokat talált, nagy határú faluban egy földesúr alá tartozott minden job­bágy, a szolgáltatások egységes rendszere uralkodott. Még nem ap­rózódott el a telek, a szántók hat darabban feküdtek. Lényegében ez a fejlődés jellemző Galvácsra is. Csáky-birtok volt, lakosai az abodiakkal egyidőben települtek be. (Itt kell meg­jegyeznem, hogy mindkét falut főleg görög katolikusok lakják.) Szuhogy 1771-ben Okolicsányi György és Antal fele-fele részben birto­kolták a falut. Az úrbéri telkek száma 15 volt, s ezt 20 jobbágy hasz­nálta. A rendezés során igen szabályosan állapították meg az egyes jobbágy birtokokat, de nem a házhelyeket, hanem bizonnyal az iga­erejüket és használt szántóikat vették figyelembe. így 6—6 hatnyol­cados meg 4—4 négynyolcados telket alakítottak ki. Egyikőjük 3, másikuk 2 házas zsellért „kapott". A telkeket is a harmadik osztályba 1 IVIattyasovszky 1904. 302—317. 12

Next

/
Thumbnails
Contents