Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

vetkezőkben egy valamivel ismeretlenebb kérdésről, a termejés mér­tékeiről és arányairól, a munkavégzés időstruktúrájáról kell szólni. Arról, hogy egyes munkák mennyi időt vesznek igénybe, milyen a produktivitásuk. A termesztés arányai és mértékei — időstruktúra: a már több­ször idézett 1817-es statisztika a munkavégzésre fordított napok szá­mát közli (1 holdat véve alapul) a különböző művelési ágakban. Ezek olyan adatok, amelyek a későbbi vizsgálatok során többé­kevésbé hitelesnek tűnnek. Debreczenyi munkájában 1 hold szántó művelésére 17 gyalognapot számít; szántásra 3, vetés-boronálásra 1, gyomlálásra 1, trágyázásra 1, aratásra 6, behordásra 1, cséplésre 4 munkanap jutott. Egy hold rét művelésére 15 gyalognapot lehet szá­mítani, ezek: rét, tisztogatása 3, kaszálás 2, gyűjtés 4, behordás 1, a sarjú betakarítására pedig az eddig felsoroltakra eső munkanapok fele, azaz 5 nap. Egy hold szőlő művelésére 47 gyalognapra volt szük­ség: nyitásra 3, metszésre 3, homlításra 4, trágyázásra 6, karózásra 4, első kapálásra 6, kötözésre 4, második kapálásra 6, szedésre 8, fe­désre 3. Termelékenyebb eljárásokat az elmúlt évszázadban csak a szán­tóföldi gazdálkodásban sikerült kifejleszteni. Az aratásnál a kaszás aratás bevezetése harmadrészére csökkentette a szükséges munka­időt, vagyis egy aratópár egy nap alatt közel 1 holdat learatott. Csép­lésnél ez a munkaidő- és munkaerő-megtakarítás szinte hihetetlen méreteket öltött, hiszen cséplőgéppel a kézi cséplés nehéz munkája néhány óra alatt elvégezhető. A többi munkára fordított idő mennyi­sége nemigen változik, összességében mégis majdhogynem felére csökken például 1 holdnyi búza termesztése. Utalni kell azonban arra is, hogy a termelésre fordított napok száma nagymértékben megnö­vekszik ott, ahol a parasztoknak a határban szétszórtan feküsznek a földjeik — alig néhány száz négyszögöl egy-egy darabban —, így sokszor az ezek megművelésére fordított idő rövidebb, mint az, amit az egyes darabok közt megtett út oda-vissza megjárására kellett for­dítaniuk. A rét művelésére, bár termelékenyebb eljárásokat nem ve­zettek be a parasztok, úgy tűnik, kevesebb munkát fordítottak. Kü­lönösen a rét tisztogatására szánt 3 nap rövidül egy napra. A szőlő műveléséhez szükséges napok száma alig változik. Itt persze, jóval kisebb az új technológiák bevezetésének lehetősége (mint pl. a tapo­sásról a darálásra való áttérés). A fenti számításokat néhány esetben módosítani kell. Az átlagos parasztgazdaságok 5—10 hold szántó mellett 2—3 hold rétből, néhány száz négyszögöl szőlőből álltak. A különböző munkálatokra fordított idő éppen ezért egyes esetekben nem 1 holdra, hanem az egyes mű­102

Next

/
Thumbnails
Contents