Végvári Lajos: Imreh Zsigmond (Borsodi Kismonográfiák 13. Miskolc, 1981)

4. kép. Eger fiú volt, nagyon naiv, könnyen beugratható" — emlékezik Barcsay Jenő. Ehhez még hozzátehetjük, hogy érzelmes-lírai természete miatt erősen kötődött az élményeihez; tárgyakhoz és látványokhoz. Vaszary ezeket a tulajdonságokat a művészi fejlődést megkötő mozzanatoknak tartotta. Imreh Zsigmond csendesen fellázadt mestere ellen, és az ellentáborba tartozó „konzervatívok" művésztelepén töltötte az egyik nyarat. Barcsay ezt a változást egy kissé leegyszerűsítve adja vissza. „Mivel nagyon hiszékeny ember volt, nem magához való kollégákkal, tehetségtelen Bosznay-növendékek társaságába járt, akik telebeszélték a fejét, hogy a természetet „hűen" kell visszaadni, s ezért alaposan „studírozni" kell. Ezt helytelenül értelmezték ő is, mindent szó szerint vett. Egy nyarat velük töltött Egerben, és őszszel, amikor a „zsenimagazinban" megmutatta képeit, csupa levelezőlap felfogású képet láttunk tőle. Ekkor tulajdonképpen más emberré 9